Nyílt levélben fordult Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz Zatykó Gyula (képünkön), a nagyváradi Szent László Napok fõszervezõje annak kapcsán, hogy a szövetség Bihar megyei szervezete kérvényezte az alig egy hónapja megrendezett háromnapos fesztivál nevének és lógójának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
2013. július 22., 09:292013. július 22., 09:29
Ebben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke felhívja a figyelmet arra, hogy a levédetési kérelem az országos szövetség nevében történt, így kíváncsi a szövetségi elnök véleményére, továbbá elvárja, „hogy e bûncselekménygyanús ügyben legalább próbálja meg mielõbb helyrehozni, ami helyrehozható\".
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete május 29-én, azaz egy hónappal a rendezvény elõtt tette le kérvényét az OSIM-nál, de a fesztivált tetõ alá hozó EMNP-közeli civil szervezeteknek még maradt idejük óvásra, és már azt is jelezték, hogy kártérítési pert indítanak a szerintük lopási szándéknak minõsülõ tettért. A fõszervezõ Szent László Egyesület nevében Zatykó Gyula ismételten kijelentette: mind a kezdeményezés, mind pedig a fesztivál arculata saját munkájuk, így meg is tudják védeni azt. Felkértek egy szakembert, hogy állítsa össze az óváshoz szükséges dokumentációt, és azokat napokon belül benyújtják az OSIM-hoz. A kártérítési perrel kapcsolatban elmondták, egyelõre még nem tudják felbecsülni az RMDSZ által okozott kárt, de a pénz másodlagos, a felelõségre vonást tartják fontosnak. Kelemen Hunor reakciója egyelõre még várat magára, a szövetségi elnököt nem sikerült elérnünk.
Katolikus kiváltság az emlékezés?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei ügyvezetõ elnök hét pontból álló közleményben fogalmazta meg álláspontjukat, kijelentve: „Szent László király kultuszának elsõ számú ápolója a nagyváradi római katolikus egyházmegye\", ezért ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján\" a jogokat ingyenesen át kívánják adni a katolikusoknak. Belsõ RMDSZ-es források szerint kifejezetten a fesztivál névválasztásával, valamint a vallási jellegû programokkal nem értenek egyet, azt pedig a közleményben is megfogalmazták, hogy szerintük nem helyénvaló, hogy Tõkés László volt királyhágómelléki református püspök beszél a szentek tiszteletérõl és kultuszáról.
Információink szerint, ha például csak „László király\" vagy Nagyváradi Magyar Napok néven szervezték volna a rendezvényt, akkor az RMDSZ nem kezdeményezte volna a név levédését. Tõkés László ezzel kapcsolatban szombaton kijelentette, a ma már szentként tisztelt lovagkirályra való emlékezés vallási felekezettõl függetlenül megengedett kellene hogy legyen a magyarok számára.
Zatykó Gyula elmondta, egyetért azzal, hogy vallási vonalon elsõsorban az egyház feladata a városalapító király kultuszát ápolni, de hozzátette, hogy õk a fesztivál elõtt több alkalommal is egyeztettek az egyházzal, Böcskei László megyés püspök márciusi levelébõl felolvasott részlet pedig arra engedett következtetni, hogy az egyházfõ tisztelettel követi a civil kezdeményezéseket is. A szervezõk arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarország több városában is rendeznek Szent László- napokat civil szervezetek vagy éppen helyi önkormányzatok.
Megszólalt az egyház
A nagyváradi római katolikus püspökég pénteken hivatalos közleményt adott ki az ügyben, amelyben kijelenti, õk kezdettõl fogva elhatárolódtak a rendezvénytõl, és csak azért nem tiltakoztak nyilvánosan az elnevezés ellen, mert nem akarták bojkottálás látszatát kelteni. A békesség kedvéért azt is „szó nélkül hagyták\", hogy a püspökség tulajdonában lévõ püspöki palota kertjében hozzájárulásuk nélkül szerveztek meg egy nyilvános rendezvényt, írták arra utalva, hogy a szervezõk megkoszorúzták a lovagkirály székesegyház elõtti szobrát, ahol Tõkés László beszédet is tartott.
„Több alkalommal kihangsúlyozásra került, hogy nem ajánlatos és félreérthetõ egy profán rendezvényt olyan elnevezéssel illetni, amely kimondottan a katolikus egyház hagyományához és gyakorlatához tartozik\" – olvasható a püspökség által kiadott kommünikében. Ebben azonban az is szerepel, hogy „kultikus feladatához és az ebbõl fakadó tevékenységekhez tartozó, a vallásos hagyományhoz kapcsolódó elnevezéseket, meghatározásokat a katolikus egyház nem védi le\".
Az egyház arra is felhívja a figyelmet, hogy szándékán kívül került „idegen viták kereszttüzébe\", és „elhatárolódik minden olyan rendezvénytõl és megnyilvánulástól, amely rendeltetésétõl, küldetésétõl idegen, amely nem az egység, a megbékélés és a keresztény szeretet jegyében történik\".
Szabó Ödön megyei ügyvezetõ elnök lapunknak jelezte, úgy érzi, hogy a római katolikus püspökség állásfoglalása tisztázta a kérdést, az RMDSZ pedig fenntartja a korábban közleményben megfogalmazottakat, errõl polemizálni a továbbiakban nem kíván.
A Szent László Egyesület részérõl Jobbágy Emese azonban jelezte a szövetségi politikusnak, hogy kénytelen lesz a jövõben is foglalkozni az üggyel, õk ugyanis a végsõkig elmennek rendezvényük megvédéséért. „Nem azért dolgoztunk hónapokon keresztül, hogy most meghátráljunk\" – szögezte le a szervezõk részérõl Mihálka Melinda is, aki arról is biztosította a váradiakat, hogy jövõre is lesznek Szent László Napok.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!