Nyílt levélben fordult Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz Zatykó Gyula (képünkön), a nagyváradi Szent László Napok fõszervezõje annak kapcsán, hogy a szövetség Bihar megyei szervezete kérvényezte az alig egy hónapja megrendezett háromnapos fesztivál nevének és lógójának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
2013. július 22., 09:292013. július 22., 09:29
Ebben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke felhívja a figyelmet arra, hogy a levédetési kérelem az országos szövetség nevében történt, így kíváncsi a szövetségi elnök véleményére, továbbá elvárja, „hogy e bûncselekménygyanús ügyben legalább próbálja meg mielõbb helyrehozni, ami helyrehozható\".
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete május 29-én, azaz egy hónappal a rendezvény elõtt tette le kérvényét az OSIM-nál, de a fesztivált tetõ alá hozó EMNP-közeli civil szervezeteknek még maradt idejük óvásra, és már azt is jelezték, hogy kártérítési pert indítanak a szerintük lopási szándéknak minõsülõ tettért. A fõszervezõ Szent László Egyesület nevében Zatykó Gyula ismételten kijelentette: mind a kezdeményezés, mind pedig a fesztivál arculata saját munkájuk, így meg is tudják védeni azt. Felkértek egy szakembert, hogy állítsa össze az óváshoz szükséges dokumentációt, és azokat napokon belül benyújtják az OSIM-hoz. A kártérítési perrel kapcsolatban elmondták, egyelõre még nem tudják felbecsülni az RMDSZ által okozott kárt, de a pénz másodlagos, a felelõségre vonást tartják fontosnak. Kelemen Hunor reakciója egyelõre még várat magára, a szövetségi elnököt nem sikerült elérnünk.
Katolikus kiváltság az emlékezés?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei ügyvezetõ elnök hét pontból álló közleményben fogalmazta meg álláspontjukat, kijelentve: „Szent László király kultuszának elsõ számú ápolója a nagyváradi római katolikus egyházmegye\", ezért ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján\" a jogokat ingyenesen át kívánják adni a katolikusoknak. Belsõ RMDSZ-es források szerint kifejezetten a fesztivál névválasztásával, valamint a vallási jellegû programokkal nem értenek egyet, azt pedig a közleményben is megfogalmazták, hogy szerintük nem helyénvaló, hogy Tõkés László volt királyhágómelléki református püspök beszél a szentek tiszteletérõl és kultuszáról.
Információink szerint, ha például csak „László király\" vagy Nagyváradi Magyar Napok néven szervezték volna a rendezvényt, akkor az RMDSZ nem kezdeményezte volna a név levédését. Tõkés László ezzel kapcsolatban szombaton kijelentette, a ma már szentként tisztelt lovagkirályra való emlékezés vallási felekezettõl függetlenül megengedett kellene hogy legyen a magyarok számára.
Zatykó Gyula elmondta, egyetért azzal, hogy vallási vonalon elsõsorban az egyház feladata a városalapító király kultuszát ápolni, de hozzátette, hogy õk a fesztivál elõtt több alkalommal is egyeztettek az egyházzal, Böcskei László megyés püspök márciusi levelébõl felolvasott részlet pedig arra engedett következtetni, hogy az egyházfõ tisztelettel követi a civil kezdeményezéseket is. A szervezõk arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarország több városában is rendeznek Szent László- napokat civil szervezetek vagy éppen helyi önkormányzatok.
Megszólalt az egyház
A nagyváradi római katolikus püspökég pénteken hivatalos közleményt adott ki az ügyben, amelyben kijelenti, õk kezdettõl fogva elhatárolódtak a rendezvénytõl, és csak azért nem tiltakoztak nyilvánosan az elnevezés ellen, mert nem akarták bojkottálás látszatát kelteni. A békesség kedvéért azt is „szó nélkül hagyták\", hogy a püspökség tulajdonában lévõ püspöki palota kertjében hozzájárulásuk nélkül szerveztek meg egy nyilvános rendezvényt, írták arra utalva, hogy a szervezõk megkoszorúzták a lovagkirály székesegyház elõtti szobrát, ahol Tõkés László beszédet is tartott.
„Több alkalommal kihangsúlyozásra került, hogy nem ajánlatos és félreérthetõ egy profán rendezvényt olyan elnevezéssel illetni, amely kimondottan a katolikus egyház hagyományához és gyakorlatához tartozik\" – olvasható a püspökség által kiadott kommünikében. Ebben azonban az is szerepel, hogy „kultikus feladatához és az ebbõl fakadó tevékenységekhez tartozó, a vallásos hagyományhoz kapcsolódó elnevezéseket, meghatározásokat a katolikus egyház nem védi le\".
Az egyház arra is felhívja a figyelmet, hogy szándékán kívül került „idegen viták kereszttüzébe\", és „elhatárolódik minden olyan rendezvénytõl és megnyilvánulástól, amely rendeltetésétõl, küldetésétõl idegen, amely nem az egység, a megbékélés és a keresztény szeretet jegyében történik\".
Szabó Ödön megyei ügyvezetõ elnök lapunknak jelezte, úgy érzi, hogy a római katolikus püspökség állásfoglalása tisztázta a kérdést, az RMDSZ pedig fenntartja a korábban közleményben megfogalmazottakat, errõl polemizálni a továbbiakban nem kíván.
A Szent László Egyesület részérõl Jobbágy Emese azonban jelezte a szövetségi politikusnak, hogy kénytelen lesz a jövõben is foglalkozni az üggyel, õk ugyanis a végsõkig elmennek rendezvényük megvédéséért. „Nem azért dolgoztunk hónapokon keresztül, hogy most meghátráljunk\" – szögezte le a szervezõk részérõl Mihálka Melinda is, aki arról is biztosította a váradiakat, hogy jövõre is lesznek Szent László Napok.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
szóljon hozzá!