
Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 15., 09:062009. szeptember 15., 09:06
„Üdvözlöm azokat a fiatalokat, akik – habár korábban vétettek a társadalmi együttélési normák ellen – most úgy határoztak, megpróbálnak tenni valamit azért, hogy miután innen kikerülnek, könnyebben illeszkedjenek be a társadalomba” – mondta tegnap a tanévnyitón a marosvásárhelyi fogház igazgatója, Mihai Hăbălău.
Az intézményvezető beszédében ahhoz a 40 tanügyi káderhez is szólt, akik rendkívül nehéz feladatra vállalkoztak. Az igazgató sok türelmet, megértést kért, mint mondta, nemcsak tanítói, tanárai, de lelki segítői, támaszai is lehetnek a fiataloknak. Kérte: ne idegenkedjenek a börtönlakóktól, fedezzék fel bennük a bizonyára meglevő, de szunynyadó értékeket.
A marosvásárhelyi börtön az év elejétől változott olyan intézménnyé, ahol főként kiskorú és fiatal erdélyi törvényszegők töltik büntetésüket, így értelemszerűen gyarapodott az elítéltek nevelésével, lelki gondozásával foglalkozók száma is. Az új tanévet nyolcvan fiatal kezdi, mindannyian fiúk.
A börtön aligazgatója, Csibi Erika pszichológus lapunknak elmondta: eddig még sosem volt gimnáziumi oktatás a marosvásárhelyi börtönben. Kizárólag azok tanulhattak, akiknek nem volt meg a négy osztályuk. Most kilencen kezdik meg az első osztályt, 24-en a második, harmadik, negyedik osztályba járnak majd, a többiek az 5–8 illetve a kilencedik osztálynak megfelelő oktatásban vesznek részt.
„Nem szégyen az, ha valaki húszévesen kezd el tanulni, inkább azt kell szégyellni, ha valaki felnőttkorában sem tud írni, olvasni. Ezért ne ódzkodjatok attól, hogy másoknak bevalljátok: másodikosok, harmadikosok vagytok, inkább legyetek büszkék arra, hogy ha későn is, de végre tanultok” – fogalmazott a tanévnyitón Pompilia Mănoiu, az Országos Börtönadminisztráció oktatásért felelős ügyosztályvezetője.
A börtönben, mint mondta, sok olyan fiatallal találkozott, akik iskolába ugyan nem akarnak járni, de szeretnének megtanulni írni-olvasni. Ezért azt ígérte: a fogház vezetőségével együtt megtalálják a módját annak, hogy erre iskolán kívül is lehetőséget biztosítsanak. A felügyelőnő arra kérte a tanügyi kádereket, a tanév során vezessenek naplót, hogy a tapasztalataikból az Országos Börtönadminisztráció is levonhassa a tanulságokat.
A negyedik osztályos Ioan Gebelean a fiatalok nevében megköszönte a tanároknak, hogy lehetővé teszik számukra az ismeretek elsajátítását. „Ez már azért is nagyon jó, mert ha nem járunk iskolába, akkor naponta 24 órát a cellában kell töltenünk. Így a börtönben töltendő idő is lerövidül, és esetleg később szakmát is tanulhatunk majd. Nyolc osztály nélkül autóvezetői jogosítványt sem kaphatunk később” – mondta a diák.
„Minél többen kellene hogy tanuljunk. Én negyedik osztályba fogok járni. Ezt kint elkezdtem 2007-ben, de aztán sokat hiányoztam, s többet nem mehettem” – magyarázta a Krónikának Ionuţ Lilian Cioban, aki azt szeretné, ha később építőtelepen dolgozhatna. Farkas Tibor 20 éves, és első osztályba iratkozott: „Kilencen leszünk elsősök, de még vannak olyanok, akik jönnének. Én Székelykeresztúr mellől, Küsmödről kerültem a börtönbe. Lopás miatt három évre ítéltek, ebből öt hónap telt el.
Azért nem jártam iskolába, mert apám őrizte a lovakat, kint éltünk a legelőkön. Én is vele mentem. Én házi cigány vagyok, vagyis mi nem hordjuk a sátoroskalapot. Tizenketten vagyunk testvérek, nyolc leány s négy fiú, de csak én vagyok börtönben” – mondta Tibor, akinek két hónapos gyereke van. Tervei szerint a börtönben tartja meg esküvőjét a kedvesével. Ha kikerül a börtönből, Tibor továbbra is lovakkal szeretne foglalkozni. Gábor Csaba Gyergyószentmiklósról került a marosvásárhelyi börtönbe rablás miatt. „Egy éve vagyok itt, első osztályos leszek, de már a nevemet le tudom írni, s számolni is tudok. Ha kikerülök a börtönből, autószerelő szeretnék lenni” – nyilatkozta lapunknak.
A börtön aligazgatója, Csibi Erika szerint azért nem lesz magyar nyelvű oktatás a börtönben, mert nem volt ahhoz elég jelentkező, hogy magyar tanerőket is bevonjanak az oktatási folyamatba. „Mi kértük, hogy legyen magyar tanítás, de ez most nem jött össze, talán jövőre. Most 200 körül van itt a fiatalok száma, és 120 olyan felnőtt lakónk van, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek, vagy végleges ítélet született velük kapcsolatban, de kijárhatnak dolgozni az intézmény farmjára” – részletezte Csibi Erika.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.