Hosszú lejáratú restitúció – részletekben fizetne az állam

A jogszabály szerint érvényben marad az a hatályos rendelkezés, hogy a még létező, államosított ingatlanokat lehetőleg természetben adják vissza volt tulajdonosaiknak.

Pontrendszer, árverés

Első szakaszban a kormány a helyi önkormányzatokat arra kötelezné, hogy 2016 januárjáig állítsa ki a visszaadható ingatlanok tulajdonjogi bizonylatait a restitúciót kérelmezők számára, és addig az időpontig oldja is meg a birtokba helyezést. Ha a természetbeni visszaszolgáltatás nem lehetséges, akkor az állam a jelenlegi piaci értéken állapítja meg az ingatlanért vagy földterületért járó kárpótlás értékét, amelyet azonban nem pénzben, hanem úgynevezett „árverési pontok” formájában fizetne ki. A pontrendszer alapján egy pont egy lejjel lenne egyenértékű, és ezeket a kárpótolt más, az állam által egy országos ingatlanalapból áruba bocsátott épület megvásárlására használhatja fel. Vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 10 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja.

A kárpótlási folyamat minden bizonnyal hosszadalmas lesz, mivel anyagi kártérítésre az lesz jogosult, aki bizonyítja, hogy legalább három, távértekezlet formájában, Bukarestből lebonyolított árverésen részt vett, ám pontszámait nem sikerült ingatlanra váltania. Vagyis egy volt tulajdonos, akinek egykor államosított vagyonát már nem lehet természetben visszaszolgáltatni, leghamarabb 2027-ben juthat hozzá az ingatlanért, földterületért járó kárpótlás teljes összegéhez.

Ez azonban még mindig előnyösebb megoldás, mint a tavaly májusban megbukott, Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány elképzelése, amely le akarta állítani az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, a kárpótlások kifizetését pedig az ingatlan értékének 15 százalékára korlátozta volna. Miközben egyes becslések szerint akár 16 milliárd euróra is rúghat az anyagi kárpótlás mértéke, az Országos Restitúciós Hatóság (ANRP) nyolcmilliárd eurós költségvetési ráfordítással számol. George Băeşu, a testület elnöke közölte: a hatóságnál jelenleg százezer restitúciós ügyirat vár elbírálásra, és még ugyanennyi hever a helyi hatóságok asztalán. Különben az illetékes hatóságok számára határidőt is szabnak a kérvények elbírálására. Ha például egy kataszteri hivatal, önkormányzat vagy állami hatóság hatáskörében kevesebb mint 2500 restitúciós igény vár megoldásra, 2014 júniusától számítva 24 hónapon belül döntés kell szülessen a kérvény elfogadásáról vagy elutasításáról.

Gyorsítana az RMDSZ

Ezzel egy időben az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói kedden az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának lezárását szorgalmazó törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentben. Az indítvány az eddig érvényben lévő, az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó jogszabály módosítása, amely pontosítaná a felmerült értelmezési problémákat. Markó Attila Kovászna megyei képviselő tegnap elmondta, a tervezet a restitutio in integrum jogorvoslat elvére alapoz, és az egyházak érdekeit támogatja. „A jogtalanul elvett egyházi ingatlanok mielőbb vissza kell kerüljenek a jogos tulajdonosokhoz. A törvénytervezet egyúttal felgyorsítja és lezárja ezt a folyamatot” – jelentette ki Markó, hozzátéve, a törvényjavaslat azokat a helyzeteket hivatott megoldani, amelyeket az érvényben lévő törvény értelmezésének folyamata bonyolított el.

Például az egyházak különböző intézményei, alapítványai nevére telekkönyvezett ingatlanok körül kialakult helyzet vagy a státusvagyon kérdésének tisztázása. Az RMDSZ célja, hogy az ilyen típusú ingatlanok esetében is egyértelmű legyen a tulajdonosi keret, és kerüljön vissza az egyházhoz az az ingatlan is, amelyet nem egy lelkészi hivatal nevére telekkönyveztek, hanem az egyház valamilyen intézményének a nevére. „A törvénytervezet elejét venné azoknak a pereknek is, mint amely a Székely Mikó Kollégium ingatlana körül alakult ki. Másrészt megakadályozná azt a kezdeményezést, hogy az állam az igazságszolgáltatás eszközével próbáljon visszaállamosítani ingatlanokat” – hangsúlyozta az Országos Restitúciós Hatóság (ANRP) volt tagja.

Az RMDSZ-es javaslat értelmében a visszaszolgáltatási bizottságnak kötelező módon havonta egyszer üléseznie kell, illetve amennyiben egy iratcsomó teljessé válik, az igénylő ez irányú bejelentését követően a testületnek köteles lenne hatvan napon belül döntést hoznia. „Ezzel a rendelkezéssel megakadályoznánk, hogy a bizottság évekig halasszon egy döntést egy ingatlanról, mint ahogy az történik a gyulafehérvári Batthyaneum esetében” – nyilatkozta Markó Attila.

Egyébként a Ponta-kormány azért gyorsította fel a restitúciós folyamat rendezését, mert Románia 2013. április 12-éig kapott újabb haladékot az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) arra, hogy működőképessé tegye a kommunista diktatúra idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszert. Az országot több ezer, a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon, amely 2010 végén precedensértékű ítéletet hozott Románia ellen. Ha Bukarest nem változtatna jogorvoslati rendszerén, az EJEB az összes hasonló ügyben kárpótlásra fogja kötelezni a román államot.