Horváth Anna: még béke honol a koalícióban

– Lassan eltelt három hónap alpolgármesterré választása óta, bizonyára volt ideje megismerni a munkakörülményeket, munkatársait. Milyen a hangulat a városházán?

– Igen, magam is úgy érzem, hogy az egymásra hangolódási szakasz nagy részén túl vagyunk már: elkezdtük „megtanulni” egymást az intézménnyel, a munkatársakkal. Bár kétségtelenül vannak olyan problémák, amelyek számbavételéhez több idő szükséges, összességében az a tapasztalatom, hogy a munkatársak elfogadják kezdeményezéseimet, és igyekeznek segíteni munkámat. A polgármesterrel és a koalíciós partnerrel való együttműködést ez idáig pozitívként értékelem, bár itt azt is hozzá kell tennem, hogy valójában az eltelt időszakban még nem kerültek terítékre azok a kérdések, amelyek konfrontációt válthatnak ki a helyi tanács különböző politikai színezetű tagjai között.

– Mennyire érzékelhető, hogy szemben az előző ciklussal az RMDSZ valóban a mérleg nyelve a várost vezető testületben? Mennyiben viselkednek koalíciós partnerként a demokrata-liberális párti tanácsosok, illetve Emil Boc polgármester?

– Mindenképpen a minőségi változás érzékelhető az elmúlt mandátum gyakorlataihoz képest. Ennek magyarázata, úgy gondolom, hogy többek között a jelenlegi polgármester személyében is rejlik, illetve kétségkívül az ön által is említett szerencsés konjunktúrának betudható. Bár 2000 óta nyolcról négyre csökkent az RMDSZ-es magyar tanácsosok száma, idén valóban sikerült a mérleg nyelvévé válnia a megfogyatkozott tanácsosi frakciónknak.

Mindemellett, mivel az idén választási év van, a magam részéről elképzelhetőnek tartok olyan, a magyar közösség érdekei ellen irányuló esetleges akciókat, amelyek kivédése akár a koalíció szakítópróbájává is válhat. Ami Emil Boc polgármestert illeti, úgy érzem, hogy vele kifejezetten jó az együttműködés. Reményeim szerint ez a jövőben is így lesz, hiszen a polgármester felismerte, hogy a kolozsvári magyar közösség, annak kultúrája, erőforrásai, kapcsolatai, külföldi és belföldi befolyása olyan tényezők, amelyekkel számolni lehet és kell, hiszen a város egészének a javára fordíthatók.

A polgármester mandátuma elején elkötelezte magát Kolozsvár kulturális, nyelvi, etnikai és vallási sokszínűségének minél hatékonyabb kiaknázása mellett, ezért léptünk vele koalícióra. Ezen az úton megtettük az első biztató lépéseket az idei Kolozsvári Magyar Napok szervezésében történt együttműködéssel, az első magyar bölcsődei csoportokkal, illetve azzal, hogy a jövő évtől a Kolozsvári Magyar Napokat a város kiemelt kulturális rendezvényei közé soroljuk.

– Korábban, a választások előtt Molnos Lajos, az előző városi tanács kulturális bizottságának elnöke hiába kérte, hogy a Kolozsvári Magyar Napokat is sorolják a város kiemelkedő jelentőségű rendezvényei közé. A megváltozott helyzetben milyen visszhangja volt a román tanácsosok körében a magyar napoknak, mennyire győzte meg őket a rendezvénysorozat sikere?

– Az új városvezetés már mandátumának első napjaiban egyértelmű jelét adta annak, hogy a Kolozsvári Magyar Napokat a város egyik legjelentősebb rendezvényeként kezeli. Ezt többek között az a júliusban aláírt átfogó együttműködési egyezmény is tükrözi, ami a nagyjából 10 000 eurónak megfelelő pénzügyi támogatás mellett a záróünnepség tűzijátékának költségeit vállalta át, illetve számos olyan szervezési feladatot, amelyek nélkül a rendezvény kivitelezése jóval nehezebb lett volna.

Emellett a 2013-as helyi költségvetés összeállításakor a KMN már a város kiemelkedő jelentőségű rendezvényei sorába kerül, amely elsősorban az anyagi támogatás jelentős növekedésével jár majd. A magyar napok idején összehívott rendkívüli tanácsülés alkalmával személyesen adtam át a tanácsos kollégáknak a rendezvény román nyelvű programfüzetét, és hívtam meg őket: vegyenek részt minél több programon. Sokukkal találkoztam is az egy hét alatt a Főtéren, a Farkas utcában, elismerő, pozitív véleményüket jó volt hallani.

– Milyen esélyt lát az új felállásban a hagyományosan „magyar ügynek” számító gondok, kérdések kedvező megoldására?

– Jó esélyt. Ez azt jelenti, hogy a helyi tanács RMDSZ-frakciója és alpolgármesterként jómagam is valamennyi, a magyar közösség mindennapjait nehezítő problémára belátható időn belül egyenként keresünk politikai eszközt és törvényes megoldást. Erre kaptunk megbízatást, bizalmat idén júniusban, ezekben a kérdésekben kell eredményt elérnünk. Nyilván nem mindent sikerül egyik napról a másikra megoldani, és biztos vagyok benne, hogy az eddig felleltározott „magyar ügyek” mellett menet közben újabb kihívásokkal is szembe kell majd néznünk.

– Az elmúlt huszonkét évben nagyon sokszor került terítékre a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésének kérdése. Ezt egy korábbi, de mai napig érvényes tanácshatározat elő is írja. Most ki tudja-e „csikarni” ennek a gyakorlatba ültetését a román koalíciós partnerből a kolozsvári RMDSZ-frakció?

– A többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésének elfogadására a jelenleg érvényben lévő törvényes előírások szerint nem kötelezhető a tanács, mivel – bár valóban létezik ilyen irányú határozat – azóta a Kolozsváron élő magyar kisebbség aránya 20 százalék alá csökkent. Sajnos, az aranyosgyéresi eset – ahol a szintén 20 százalék alatti magyar kisebbség iránti tiszteletből a tanács elfogadta a vonatkozó határozatot, de rövid időre rá a prefektus azt megtámadta, és a táblát levetették – arra enged következtetni, hogy a „kicsikarás” nem a legjobb módszer, hiszen ha működik is, csak tiszavirág-életű mutatványokhoz vezethet. A helységnévtábla kérdése ugyanakkor kulcsfontosságú számunkra: bizalmukat, türelmüket és időt kérek ahhoz, hogy próbáljunk találékonyak és kreatívak lenni ennek a politikai kérdésnek a megoldásában.

– Szintén kényes ügy a Mátyás-szoborcsoport talapzatához illegálisan kihelyezett Iorga-tábla kérdése. Az ügy jelenleg a bíróság asztalán van, s a városháza úgy tűnik, ragaszkodik eredeti álláspontjához, amely szerint törvényesen helyezték el a táblát a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé. Mit lehet itt tenni?

– Mivel az ügy, ahogy ön is említette bírósági eljárás, pontosabban büntetőjogi kivizsgálás tárgyát képezi, megvárjuk ennek a pernek a kimenetelét, és a kivizsgálás, illetve ítélet eredményének függvényében döntjük el, hogy mi a következő lépés.

– Még az előző ciklusban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azt kérte az önkormányzattól, hogy az Erzsébet-híd mellett újítsa fel az Erzsébet sétautat is, mindkettő kapja vissza eredeti nevét, illetve, hogy a népszerű Sissi Stróbl Alajos által készített mellszobra kerüljön vissza eredeti helyére. Tekintve Erzsébet királynő nemzetközi elismertségét, rá lehet venni a koalíciós partnert az ötlet kivitelezésére?

– Az RMDSZ szervezésében az elkövetkező hetekben sor kerül egy széles körű kolozsvári civil konzultációra mindazokkal a nagy múltú – vagy akár „fiatalabb” – kulturális, közművelődési, műemlékvédő civil szervezeteinkkel, amelyekkel közösen szeretnénk kialakítani az elkövetkező négy esztendő feladatlistáját, prioritásait. A nemzeti tanács kezdeményezéseit is ennek az egyeztetésnek a keretében kell mérlegelni.