Fotó: Haáz Vince
A szórványbeli és partiumi nagyvárosokban – Aradon, Besztercén, Brassóban, Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron és Zilahon – áll fenn leginkább a magyarok alulszámlálásának veszélye az idei népszámláláson. Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a népszámlálási munkacsoport vezetője szerint bár az online, önkitöltéses szakaszra vonatkozó kampány egyértelműen sikeres volt, távolról sem dőlhetünk hátra.
2022. május 26., 08:492022. május 26., 08:49
– A Népszámlálás.ro adatai szerint az erdélyi magyarok több mint fele töltötte ki eddig online a népszámlálási kérdőívet. A jelenlegi adatok szerint milyen az arány az erdélyi megyékben?
– A hét erdélyi, jelentős magyar lakossággal rendelkező megye közül mindegyik az országos 52,3%-os átlagon felüli teljesítménnyel rendelkezik. A 42 megye rangsorában Hargita (67,5%) a második, Kovászna (64,2%) a harmadik, Bihar (61,3%) a negyedik, Kolozs (61,1%) az ötödik, Maros (59,4%) a hetedik, Szilágy (56,4%) a tizenegyedik és Szatmár (55,7%) a tizennegyedik.
– Mennyire látható a magyar részvétel a szórványban, milyen eredmények születtek?
– Mivel csak a validált regisztrálások számairól van adatunk megyei és települési bontásban, minél kisebb egy adott megyében, településen a magyarság aránya, annál nehezebb a magyarok részvételének a becslése. A magyar részvételre vonatkozó, jelenleg országosan 750 000 körülire becsült szám a Partium és a szórványmegyék nagy arányban magyarlakta településeinek részvételéből kiinduló becslés.
– Sem a vegyes házasságban, sem a külföldön élők megszólításának hatékonyságára, vagyis részvételére vonatkozó adat nem áll rendelkezésünkre, így becslésekbe sem lehet bocsátkozni a hivatalos előzetes adatok közlése előtt. Ezekre a leghamarabb 2022 végén számíthatunk.
Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a népszámlálási munkacsoport vezetője
Fotó: Jakab Mónika
– Ez, sajnos, reális veszély. Ezért kérünk mindenkit, minden lehetséges csatornán arra, hogy ellenőrizze a Dovrec.insse.ro felületen regisztrációja érvényesítését. Akinek nem jelzi ki a rendszer az érvényesítést, az péntek éjjelig még újra regisztrálhat.
– Az önkitöltős szakasz meghosszabbítása miatt lerövidült a hagyományos lekérdezés szakasza. Ez mennyire jelent veszélyt azokon a magyarlakta településeken, ahol keveseknek sikerült online kitölteni a kérdőívet?
– Értelemszerűen az alulszámlálás veszélye nagy minden olyan településen, amelyen a részvétel az országos átlag alatt van. A magyarok vezette településeken ez a veszély feszített tempójú munkával és a regisztrációs számok alakulásának szigorú követésével csökkenthető. Máshol sokkal nehezebb lesz, hiszen a második szakaszban erősen megcsappan az eszköztárunk.
– Mely megyékben, településeken van még pótolnivaló, és miként tudja, próbálja elősegíteni a lekérdezést az RMDSZ?
– A szórvány és a Partium kisebb és nagyobb városaiban bőven lesz dolgunk a második szakaszban is. Az RMDSZ ezeken a helyeken a magyar számlálóbiztosok munkáját, valamint az első szakaszból kimaradtak megszámlálását kell ösztönözze, ahol erre lehetőség nyílik.
Fotó: Népszámlálás.ro
– Mivel júniusban már kezdődik a szabadságolások időszaka, mekkora a kockázata annak, hogy például a nagyvárosokban nem sikerül mindenkit lekérdezni?
– A nagyvárosokban a legnagyobb ennek a kockázata, hiszen látható, hogy nincs elég számlálóbiztos, és a nehéz terepmunka a meglévők egy részét is el fogja tántorítani.
Itt kell jól kitalálni, hogy miként érjük el, és hogyan segítsük azokat a magyarokat, akiket az első szakaszban – minden erőfeszítésünk ellenére – sem sikerült, akikhez bármilyen okból nem kopog be a számlálóbiztos. Illetve hogyan tudatosítsuk annak a fontosságát, hogy ellenőrizzük le a bennünket regisztráló személy munkáját, az etnikumunkra, vallásunkra vonatkozó adatok helyes rögzítését a táblagépen.
– Mit tegyen az, aki nem töltötte ki online a kérdőívet, és a lekérdezés szakaszában nem jelentkezik nála a számlálóbiztos?
– Egyelőre nem tudjuk, hogyan lesz megszervezve a második szakasz. Az viszont elképzelhető, hogy június első hete az átállás szervezésével fog eltelni. Ezt követően lehet várni arra, hogy a számlálóbiztos felkeres az otthonunkban, időpontot egyeztet velünk.
Fotó: Veres Nándor
– Hargita és Kovászna megye kiemelkedően jó teljesítménye, illetve a Partium és a szórványmegyék magyarlakta településeinek jóval az országos átlag feletti eredményei, egyértelműen a népszámlálási kampány, az RMDSZ elöljáróinak, egyházi, civil partnereinknek a közös sikerét jelzik.
– Számításaik szerint meghaladja-e az egymilliót az erdélyi magyarság száma?
– A népszámlálás tétje, hogy a megszámolt, vagyis regisztrált magyarok száma haladja meg az egymilliót, hiszen bármennyien is vagyunk, a következő tíz esztendőben ez lesz a hivatalosan elfogadott hivatkozási alap.
Hiszen, ha a 10–15 százaléknyi érvénytelenített regisztrációt levonjuk a becsült 750 000-es részvételünkből, a második szakaszban a romániai magyarság még több mint egyharmadát kell korrekt módon regisztrálni. Ez pedig semmivel sem lesz kisebb kihívás, mint amellyel az első szakaszban szembesültünk.
{K1}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!