Az elmúlt 35 évben leromlott az erőmű, egyre kevesebben használják a távhőt
Fotó: Aradi Polgármesteri Hivatal
Zajlanak az aradi hő- és villamos erőmű felújítási-átépítési munkálatai, aminek eredményeképpen – a kivitelezők ígérete szerint – az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontja épül meg a Maros-parti városban. Jelenleg Aradon az egyik legdrágább a távhő előállítása és eljuttatása a lakásokba, de a százmillió eurót meghaladó beruházástól azt remélik, hogy olcsóbb lesz a fenntartás és nagyobb hatásfokkal működik majd a rendszer, ami a városkasszát és több mint 20 ezer háztartást is nagy kiadásoktól mentesíti majd.
2025. február 05., 20:352025. február 05., 20:35
2025. február 06., 10:582025. február 06., 10:58
Az elmúlt 35 év legnagyobb távhőberuházását bonyolítja le az aradi önkormányzat a Radnai úti (a helyiek körében villanytelepként ismert) villamos és hőerőmű felújításával (CET Hidrocarburi), amitől környezetkímélőbb, nagyobb hatásfokú, gazdaságosabb működést remélnek. A több mint százmillió eurós költségek egy részét az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében vissza nem térítendő támogatásból fedezik.
„Ősszel már részben működésbe helyezzük az új erőművet, és a következő fűtési szezonban a meleg víz és a távfűtés egy részét már ez állítja elő” – mondta Călin Bibarț aradi polgármester, a helyszíni szemléről készült videóban, amit a közösségi oldalán osztott meg. A munkálatok teljes befejezésének határideje 2026 augusztusa.
Az átépítés tavaly ősszel kezdődött, a modernizálás során kogenerációs motorokat helyeznek üzembe, amelyek gázzal és megújuló energiával működnek, a távfűtés és a meleg víz előállítása mellett villanyáramot is termel majd az erőmű, amit három gázturbinával és egy transzformátorállomással szerelnek fel.
A beruházás mindenképp indokolt, mivel az önkormányzat tulajdonában levő erőmű felett eljárt az idő, berendezéseit az 1970-es években állították működésbe. Az erőmű földgázzal és fűtőolajjal működik, az alacsony hatásfoka az egyik oka annak, hogy országos viszonylatban Aradon kifejezetten drága a távfűtés: az elmúlt fűtési szezonban az aradi háztartási fogyasztók közel 400 lejes gigakalóriánkénti áron kapták a hőenergiát – igaz, ennek több mint 40 százalékát az önkormányzat fedezte a helyi költségvetésből, de ezzel, meg az egyéb fenntartási költségekkel együtt évente mintegy 10 millió euróba kerül a városnak a távfűtés.
Napokon belül megkezdődik az aradi szénhidrogén alapú villamos és hőerőmű elavult technológiájának cseréje és átfogó felújítása – jelentette be Călin Bibarț, a város polgármestere.
Jelenleg egy év alatt 4,5 millió eurót fizet a CET zöld tanúsítványokért, a beruházás után ez lecsökken maximum egymillió euróra – hivatkozott az illetékesek állítására az Agerpres hírügynökség.
A projekt összköltségvetése 534 millió le (áfával együtt), ennek 62 százaléka vissza nem térítendő támogatás, 38 százalék pedig a város önrésze, ami a remények szerint néhány éven belül megtérül. A kivitelezésre egy évvel ezelőtt kötöttek szerződést az Elsaco Electronic SRL, az Elsaco Engineering SRL és a Vestra Industry SRL által alkotott konzorciummal, amelynek képviselői
A távhővezetékek cseréjét már néhány éve megkezdte a város, a mostani beruházással párhuzamosan azt is befejezik majd. Amikor a polgármesteri hivatal 1990-ben átvette az erőművet (pontosabban az állam a helyi önkormányzatok „nyakába varrta”), 43 ezer háztartás volt a rendszerre csatlakozva, jelenleg azonban már csak 20 körülire tehető a távfűtést használók száma. Az önkormányzat fontolgatja egy kampány indítását a lecsatlakozók körében, hogy az egyéni hőközpontok helyett térjenek vissza a távfűtésre, mert minél többen használnák, annál kifizetődőbb lenne a fenntartása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!