Hiába keresik. Sok drága, súlyos betegségek gyógyítása esetén nélkülözhetetlen orvosság hiányzik a patikákból
Fotó: Jakab Mónika
A szokásosnál is súlyosabb, bő évtizede nem látott gyógyszerválságot emlegetnek az ágazat romániai képviselői, akik szerint az állam rengeteget késik az ártámogatott orvosságok kifizetésével, ezért a nagy adósságokat felhalmozó patikáknak már nem szállítanak a forgalmazók, a súlyos, krónikus, ritka betegségekben szenvedő páciensek pedig nem jutnak hozzá a teljes áron nagyon drága, bizonyos esetekben életmentő gyógyszereikhez. A kormány gyorssegélye messze nem elég az eleve utólagos toldozásokra-foldozásokra építő rendszer kikezelésére, ez pedig csak az életet veszélyeztető feketepiacnak kedvez. Eközben a romániai betegeket az is sújtja, hogy az új gyógyszerekhez csak többéves késéssel juthatnak hozzá nyugati sorstársaikhoz képest.
2023. november 09., 10:052023. november 09., 10:05
Súlyos betegek életét veszélyezteti az ártámogatott gyógyszerek állami kifizetésének késlekedése, amely kötelezettségszegési eljárást is eredményezhet Románia számára – jelentette ki a nemzetközi gyógyszerszergyártók romániai szövetségének (ARPIM) elnöke. Dan Zaharescu a Medika Tv egyik adásában kongatta meg ismét a vészharangot, jelezve: a kormány által nemrég odadobott „mentőöv” messze nem elég a rendszer egyensúlyba helyezésére.
Romániában rendre visszatérő probléma az államilag támogatott gyógyszerek árának rendezése, amely akadozása a súlyos, krónikus vagy ritka betegségek kezelésére felírt orvosságok hiányát eredményezi. Főleg az év második felében, amikor kiürülnek a „zsebek”: lenullázódik a kórházak szűkös költségvetése, az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) is egyre nehézkesebben utalja a patikáknak a vény alapján ingyen vagy jelentős árcsökkenéssel eladott gyógyszerek után járó pénzt.
Egészségügyi szakemberek idén is ráirányították a figyelmet a helyzet rohamos romlására. A nemzetközi gyógyszerszergyártók romániai szövetségének elnöke már október elején jelezte, olyan súlyos problémákkal szembesülhet az ellátási rendszer, amelyekre bő egy évtizede, a 2008–2010-es válság óta nem volt példa. Ugyanis a kórházak már hónapok óta nem tudtak orvosságokat beszerezni, mert elfogyott a pénzük.
Másrészt nagyon nagy késlekedéseket halmozott fel az állam az ártámogatott gyógyszerek kifizetése terén is, a patikák sok esetben már több mint 120 napot vártak a beígért támogatás utalására. Emiatt sok létfontosságú gyógyszer a raktárakban maradt: a kórházak finanszírozás hiányában liciteket sem tudtak kiírni újak beszerzésére, míg a gyógyszertárak sem tudtak rendelni a gyártókkal-forgalmazókkal szemben felhalmozott adósságok miatt. Dan Zaharescu szerint a finanszírozás hiánya által okozott „rendszerlefagyást” csakis egy jelentős állami költségvetés-kiegészítés oldhatná fel.
Amely nem sokkal később meg is történt, ám a vártnál szerényebb gyorssegély formájában: Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentése szerint 500 millió lejt szántak a kormány tartalékalapjából a gyógyszerkifizetésekre, illetve az állami egészségügyi programok működtetésére, és 200 millió lejt a kórházak büdzséjének kiegészítésére. Csakhogy mindez édeskevés. Dan Zaharescu most úgy fogalmazott: szakértők szerint mintegy 1,2-1,4 milliárd lejre lenne szükség ahhoz, hogy az októberig felhalmozott idei adósságokat rendezzék, a hátralévő két hónap még így sem lenne lefedve.
„Általában Romániában úgy készül a költségvetés, hogy eleve belekalkulálnak legalább két későbbi kiegészítést. Így a gyógyszerekre, egészségügyi szolgáltatásokra biztosított keret is kimerül az utolsó negyedév kezdete előtt, amelyet utólagos kiegészítésekkel pótolnak.
– ismertette a Medika Tv hétfői adásában a gyógyszeripari szakember. Aki a kormány által biztosított 500 millió lejes gyorssegélyt úgy jellemezte: csepp egy pohár vízben. Elmondása szerint a patikák most kapták meg a még csak a júniusi eladások után járó összegeket, a kórházak pedig továbbra sem tudnak liciteket kiírni gyógyszerek és fogyóeszközök beszerzésére.
Zaharescu megismételte: átfogó költségvetés-kiegészítés nélkül nehéz elképzelni, hogyan másznak ki a slamasztikából. Emlékeztetett: korábban is volt már példa rá, hogy a kifizetések késése okozta kiesést a gyógyszergyártók állták, ám szerinte ez többé nem fog megismétlődni, ugyanis uniós előírások kötelezik a tagállamokat arra, hogy legtöbb 60 napon belül rendezzék a számlákat. Ha pedig ezt nem teszik meg, akkor nagy a kockázata, hogy kötelezettségszegési eljárás indul ellenük.
Fotó: Pál Árpád
Szintén a probléma súlyosságáról beszélt a tévéműsorban a hagyományos gyógyszertárak egyesületének (AFTAP) elnöke. Beatrice Speteanu gyógyszerész szerint
A szakember felhívta a figyelmet a különböző spekulációk okozta veszélyekre. Olyan betegekről is tud, akik eladják saját, korábban beszerzett orvosságukat, amivel egyrészt a vásárló egészségét veszélyeztetik, másrészt a magukét is, hiszen pénzért lemondanak a kezelésről. Ugyanakkor példaként említette egy Indiából „orvosságot” beszerző páciense esetét: az interneten olcsón vett szer szokatlan csomagolásban, betegtájékoztató nélkül érkezett. A beteg megkérdezte a gyógyszerésztől, vajon beveheti-e, Beatrice Speteanu pedig a lelkére kötötte, dobja el az ismeretlen eredetű „szerzeményt”.
Jelezte: a gyógyszer nélkül maradt rákos betegek nem tudnak utcára vonulni jogaik védelme érdekében, hiszen sokan alig hogy elvánszorognak a patikáig. Közlése szerint a gyógyszertárak július óta adósak a forgalmazókkal szemben, amelyek sok esetben egyszerűen megtagadják a szállítást, ezért egyes patikák már bankkölcsönt is felvettek, csak hogy tovább működhessenek.
Egyébként mindent elmond a kifizetéseket intéző Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál uralkodó állapotokról, hogy múlt héten maguk az intézmény alkalmazottai is tiltakozásba kezdtek: felfüggesztette ügyfélszolgálati tevékenységét a CNAS, annak bukaresti és megyei kirendeltségei. Az alkalmazottak elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a hatóságok nem találnak megoldást „tisztességes bérezésükre”.
November 2-ától, csütörtöktől határozatlan ideig felfüggeszti ügyfélszolgálati tevékenységet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint annak bukaresti és megyei kirendeltségei.
Mindezek ellenére Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a romániai egészségügyi rendszer „7-es és 8-as közötti osztályzatot” érdemel, a finanszírozási gondokon túl „kielégítő szolgáltatásokat” nyújt a pácienseknek.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a romániai egészségügyi rendszer 7-es és 8-as közötti osztályzatot érdemel, a finanszírozási gondok ellenére azonban „kielégítő szolgáltatásokat” nyújt a pácienseknek.
Évekkel később jut el egy új gyógyszer Romániába, mint a Nyugatra
Miért vár egy romániai egy németországinál két évvel többet arra, hogy hozzájusson egy új gyógyszerhez? – tette fel nemrég a kérdést a Politico portál brüsszeli kiadása, azt vizsgálva, mi okozza a piaci eltéréseket Európában. Emlékeztetnek: az EU-s egészségügyi biztos vezetésével nemrég reformcsomagot dolgoztak ki egy egységes uniós gyógyszerpiac kialakítása érdekében. „Elfogadhatatlan, hogy a nyugati és a nagyobb tagállamokba jut az újonnan engedélyezett gyógyszerek 90%-a, míg a keleti és kisebb tagállamok csak 10%-ot kapnak” – idézte Sztella Kirikiadészt a Politico elemzéséről beszámoló Hvg.hu portál.
Rák esetében a kétéves várakozás élet-halál kérdése lehet, de mégiscsak elmondható, hogy az Európai Unió újabb tagállamaiba ennyi késéssel jut el sok fontos gyógyszer. Nincs ugyanis egységes szabályozás: minden ország maga dönthet ebben a kérdésben. Azonban az egységesítést célul kitűző reformcsomag megvalósításának egyik legnyilvánvalóbb akadálya az, hogy az életszínvonal-különbségek óriásiak az EU-n belül. Az új gyógyszerek pedig gyakran igen drágák.
Svédországban kimutatták, hogy egy rákpáciens gyógyszerre átlagosan 92-108 eurót fordít Ausztriában, Németországban vagy Svédországban. Ugyanez a mutató Csehországban, Lengyelországban és Lettországban átlagosan 13-16 euró. Így le is vonták a tanulságot: a szegényebb tagállamokban, elsősorban Európa keleti felében a rákos betegek jelentős része nem jut hozzá az új és hatékony gyógyszerekhez. Hol vezetik be az új gyógyszert a nagy gyártó cégek? „Ott, ahol a legnagyobb profitot remélik, vagyis a gazdag tagállamokban” – mondta Sabine Vogler, az osztrák egészségügyi intézet gyógyszergazdasági osztályának vezetője. Az az uniós tagállam, amely a legkisebb referenciaárat ígéri, az kerül sorra utoljára. Mit javasol a reform? Egységes ármegállapítást, ahol csak egy dosszié van, és nem 27. A gyógyszergyárak Brüsszellel tárgyalnak és nem a tagállamokkal. A határidő 2025 – idézte a Politicót a Hvg.hu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!