A spanyol egyetemi oktató számára az is izgalmas, hogy az erdélyi városközpontok hibridek, minden megtalálható egy helyen a színháztól a szupermarketig
Fotó: Rostás Szabolcs
Izaskun Chinchilla építészmérnök, egyetemi oktató olyan kompakt várostervezésben gondolkodik, amelynek valamennyi eleme jól illeszkedik egymáshoz. A gondoskodó város eszméjét szorgalmazó szakember – aki nemrég a Mathias Corvinus Collegium nagyszabású urbanisztikai konferenciája alkalmából látogatott Kolozsvárra – a Krónikának kifejtette: nem lehet az embereknek azt mondani, hogy saját pénzen legyenek zöldek, ehhez segítség kell, a város segítsége.
2023. november 27., 19:372023. november 27., 19:37
2023. november 27., 20:042023. november 27., 20:04
Izaskun Chinchilla spanyol építészmérnök az MCC Az erdélyi városok jövője című konferenciájának apropóján járt először Erdélyben, Romániában. Bevallotta, bár illett volna, amikor a szervezők megkeresték, még azt sem tudta, hol van Kolozsvár, rá kellett keressen az interneten. Hozzátette, Spanyolországból olyan távolinak tűnik Kelet-Európa és a Balkán, az elmúlt harminc-negyven év geopolitikai, politikai változásairól annyira keveset tudnak Nyugat-Európában, hogy számára az egész térség újdonságként hatott. Ugyanakkor építészetileg izgalmasnak, például a meredek háztetők miatt, melyek Spanyolországban alig ismertek, hisz nincsenek nagy telek, kevés a hó, illetve keveset esik.
Szerinte például Kolozsvár nagyon jó közterekkel rendelkezik, amelyek összekapcsolódnak egymással, illetve a város „kapcsolata” a zöldövezetekkel is jó.
Izaskun Chinchilla elképzeléseinek egyik alapgondolata a multifunkcionalitás, illetve a terek kapcsolódása. Szerinte ideális esetben egy negyeden belül van üzlet, posta, óvoda, piac, stb. Kérdésünkre, hogy ez az elképzelés mennyire közelít a kommunista városrendezéshez, az építész elmondta, tény, hogy azon országok lakóinak, akik megtapasztalták, megélték a totalitárius rendszerek negatívumait, biztosan nem hangzik egyből szimpatikusan az ő elképzelése, de ő kitartóan vallja, hogy fontos a városlakók közös részvétele. Hozzátette,
Azaz volt egy terv, a párt elképzelése, amit ráerőltettek a lakosságra. Az ilyesmi pedig – függetlenül attól, hogy az alapgondolat jó vagy rossz – halálra van ítélve, a tömeg nem fogadja el. A szakember kiemelte, hogy a múltbeli tapasztalatokkal együtt vagy azok ellenére szerinte a kollektív lakhatásnak és a co-livingnak, azaz az együttélésnek van jövője Európában. Szerinte ahogyan a co-working a fénykorát éli, úgy a közös lakás is egyre elterjedtebb lesz – egyelőre Nyugat-Európában –, hiszen az emberek rájönnek, hogy rengetek előnye van: meg lehet osztani a közköltséget, az internet, az áram költségeit. Miközben egy fiatal egy olyan otthonra lelhet, amely bensőségesebb, mint mondjuk egy bentlakás, ugyanakkor egy idős ember lakóra, társra találhat, hogy ne egyedül töltse mindennapjait. Szerinte a tendenciát jól tükrözi, hogy az Airbnb is egyre népszerűbb, ami hasonló jellegű szállásokat ajánl.
Izaskun Chinchilla, a Bartlett School of Architecture (UCL London) építészprofesszora
Fotó: Facebook/Izaskun Chinchilla
A Bartlett School of Architecture (UCL London) vezető oktatója a Krónikának elmondta, akárcsak Romániában, Spanyolországban is egyfajta státusszimbólumnak számít a lakás, illetve biztosítéknak, így az emberek nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy birtokoljanak egy ingatlant. Spanyolországban épp ezért a kormány is igyekezett az albérletek lehetőségét népszerűsíteni.
Az adatok alapján viszonylag sok európai országra érvényes, hogy 30 éves kor alatt nagyon nehéz saját lakást vásárolni, így a 18 és 30 év közötti fiatalok számára nagy nyomást jelent, hogy társadalmuk az ingatlanbirtoklásra, nem pedig a bérlésre épül.
Izaskun Chinchillát faggattuk az általa írt, La ciudad de los cuidados (A gondoskodás városa) című könyvről is. Ennek kapcsán elmondta, abból az alapvető problémából indul ki, hogy bár világszerte minden város rengeteg időt, pénzt, erőforrást fektet be például az ipari termelésbe, az ipar felvirágoztatásába, az ipari zónák kialakításába, elkülönítésébe, illetve annak szabályozásába, hogy a város mely részén milyen jellegű termelés, szolgáltatás történjen, közben a gondoskodás mindig elmarad. Példaként kiemelte: arra mindenhol jut „energia”, hogy szabályozzák, nem lehet aludni parkokban, padokon, de azzal már senki nem foglalkozik, hogy legyen olyan terület, ahol esőben is lehet sétálni egy kisgyermekkel.
Izaskun Chinchilla (balról a második) az MCC urbanisztikai konferenciáján
Fotó: mcc.ro
Kiemelt egy londoni példát is: az egyik kerületben a szülők nem engedik a 14 év alatti gyerekeiket iskolába biciklivel, mert az autók miatt veszélyes ez a közlekedési forma. Bár az autótulajdonosok, illetve -használók a környék lakosainak csupán 8 százalékát teszik ki, mégsem gondolja senki, hogy ennek tükrében érdemes lenne újragondolni, kinek a szempontjai szerint alakítják a tereket, a közlekedést, alapvetés, hogy az autósokra koncentrálnak.
Azt is kiemelte, bár még nem tapasztaljuk, nem érezzük mindenhol, nagy változások zajlottak, zajlanak le – például a tömegközlekedés kontra gépkocsi fronton főként Európa országaiban. Természetesen nagy az eltérés a különböző országok, nációk között, van, ahol még mindig státuszszimbólum egy nagy autó, de szerencsére van, ahol már nem.
A spanyol építőmérnök lapunknak nyilatkozva fontos gondolatnak nevezte, hogy
jó tömegközlekedés, parkolók, játszóterek, parkok, edzésre lehetőséget adó terek. Szerinte hiába a napelem és a jó szigetelés, ha nincs jó tömegközlekedés.
Az erdélyi városok jövőjéről rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. Ugron Hanna főszervező összegezte a két nap eseményeit, benyomásait a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!