A dupla finanszírozás elkerülésével indokolja az egészségügyi minisztérium azt a kezdeményezést, miszerint törvényesítenék, hogy a beutalt gyógyszert vigyen be a kórházba. Az új szabályozást a kórházak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti szerződés tartalmazná. Míg a kórházigazgatók többsége a pazarlás megfékezésének tartja az egyébként általuk sugallt tervezetet, az orvosok szerint az emberi szervezetet egységes egészként kell kezelni.
2014. április 22., 18:252014. április 22., 18:25
A dupla finanszírozás elkerülésével indokolja az egészségügyi minisztérium azt a kezdeményezést, miszerint törvényesítenék, hogy a beutalt beteg gyógyszert vigyen be a kórházba. A jogszabály-tervezet szerint az egészségügyi intézményeket már nem köteleznék arra, hogy a beutalt teljes gyógyszeres kezelését biztosítsák, csupán annak egy részét, amit szükségesnek ítélnek. Az új szabályozást a kórházak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) közötti szerződés tartalmazná, melyet május elsején írnak majd alá a felek.
A tervezet szerint, amennyiben a cukorbeteget töréssel utalják be az ortopédiára, a kórház nem köteles inzulint biztosítani számára. Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a módosítást a kórházigazgatók javaslatára foglalnák bele a szerződésbe. A kórházak vezetői ugyanis már egyeztettek a témában az egészségbiztosítóval, és arra a következtetésre jutottak: engedélyezni kell, hogy a beteg akadálytalanul bevihesse a már felírt gyógyszerét a kórházba.
A szerződés ugyanakkor átláthatóságra kötelezné a kórházakat, ezeknek nyilvánosságra kellene hozniuk azoknak a gyógyszereknek a listáját, amelyekre leszerződtek a biztosítóval, hogy a beteg pontosan tudja, mire számítson, amikor beutalják.
Meggátolnák a dupla finanszírozást
A jelenlegi rendszer szerint a lábtöréssel beutalt páciens krónikus betegségeit is ki kell vizsgálni, és kezelni, ecsetelte a helyzetet András Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója lapunknak elmondta, hogy a tervezet szerint a krónikus betegségekre a háziorvosa által felírt gyógyszert vinné magával a beteg.
„Így el tudnánk kerülni a dupla finanszírozást, hiszen a kórházban kapott és a háziorvos által vényre felírt orvosságot is a biztosító finanszírozza. Másrészt előfordul, hogy a kórházi kezelés alatt otthon megmaradt gyógyszert félreteszik, lejár a szavatossága, majd eldobják” – magyarázta a kórházmenedzser.
Úgy vélte, az új módszerrel elkerülhető lenne a gyógyszerváltoztatás is, hiszen lehet, hogy a kórházban csupán öt típusú gyógyszer található meg a krónikus szívbetegségre, míg előfordulhat, hogy a beteg épp a hatodikat szedte. Ha otthonról hozza az orvosságot, kiküszöbölhető az áttérés, érvelt András Nagy Róbert.
Ésszerűsítenék a gyógyszerfogyasztást
„Ésszerűsíteni kell a gyógyszerfogyasztást, megállítani a pazarlást, hogy valóban oda jusson a támogatás, ahol leginkább szükség van rá” – jelentette ki lapunknak Dobolyi László, a Kovászna Megyei Cukorbeteg Gyermekek és Fiatalok Egyesületének irodavezetője.
Elmondta, sok esetben a betegek otthon tartják a gyógyszert, majd amikor lejárt a szavatossága, eldobják, vagy visszaviszik a kezelőorvosnak, aki szintén megsemmisíti. „Sokszor tapasztaljuk, hogy ésszerűtlen a pénzelosztás, például a cukorbetegek esetében egyformán adják a tesztcsíkokat a fiataloknak és az időseknek, pedig a fiataloknak sokkal többre van szükségük, amíg beállítják a vércukorszintet” – magyarázta az irodavezető. Dobolyi László szerint, ha a krónikus betegnek már úgyis megvan otthon a gyógyszere, beviheti azt a kórházba, nincs értelme, hogy ott is megkapja.
„Egységesen kell kezelni”
Szabó Soós Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke ezzel szemben aberrációnak tartja a tervezetet. Lapunknak elmondta, a kezdeményezőknek fogalmuk sincs az emberi test működéséről.
„Bármilyen anyagi megfontolás áll a tervezet hátterében, annak nincs semmilyen reális alapja, hiszen az emberi test egységes egész, és úgy is kell kezelni. Nem lehet, hogy most csak a lábtörést kezeljük, a szívbetegségét, a magas vérnyomását pedig félretesszük, és nem veszünk róla tudomást” – magyarázta a háziorvos. Hozzátette, a pocsékolás érve nem állja meg a helyét, hiszen a vényre kivett orvosság a betegnek otthon megmarad, amíg kórházban fekszik, így később annyival kevesebbet irat fel a háziorvossal.
„Az otthon és a kórházban elhasznált gyógyszert is a biztosító fizeti, aberráció azt feltételezni a betegről, hogy kétszer veszi be az orvosságot, csak azért, hogy fogyassza a gyógyszerpénzt” – vélte csíkszeredai háziorvos.
Szabó Soós Klára ugyanakkor attól tart, hogy az orvosokon kérik majd számon, ha a beutalt paciensnek mégis mindkét betegségét kezelik. „Ha valaki elutazik egy-két napra, és csak ennyi időre szükséges gyógyszert visz magával, mi történik vele, ha időközben kórházba kerül?” – mutatott rá a buktatókra a szakember, aki szerint felháborító, amit a minisztérium évek óta a betegekkel és az orvosokkal művel.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!