A Székely-krónika a restaurálás előtt
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár
Elpusztultnak hitt székely kincsre bukkantak az Országos Széchényi Könyvtárban, a kötet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum elpusztultnak hitt anyagából került elő és most restaurálva hazatérhet Erdélybe – közölte lapunkkal a budapesti intézmény.
2018. szeptember 26., 16:492018. szeptember 26., 16:49
A kötetet Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója adja át Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának október 3-án Budapesten. Mint a Széchenyi-könyvtár közleményében olvasható,
Ezt követően éveken át lapult a Régi Nyomtatványok Tárának egyik páncélszekrényében, ahonnan a közelmúltban került elő. Ez a kötet az első épen maradt könyv, amely 70 évvel később került elő a Székely Nemzeti Múzeum elpusztultnak hitt anyagából és most a nemzeti könyvtár segítségével hazatérhet Erdélybe.
Az 1945-ben visszavonuló német csapatok a kifosztott múzeumok értékeit is magukkal hurcolták, így került a sepsiszentgyörgyi múzeum 52 ládába tett gyűjteménye is abba a szerelvénybe, amely Zalaegerszeg vasútállomásán vesztegelt. Az oroszok bevonulását megelőző napon 40 vagon különféle lőszert állítottak a német vonat mellé, amely március 28-án egy légi bombázás következtében kigyulladt, felrobbant és mindent elpusztított. Tizenegy nappal később, a romok eltakarítása közben egy Kis Böndi János nevű vasutas egy vasbuzogányra, néhány kisebb fémtárgyra és egy könyvre bukkant. Mivel a munkások között egyedül ő volt erdélyi származású, érdekelte a könyv dialektusa, ezért magához vette. Ahogy egy levelében fogalmazott:
A bombatámadást követően a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben. „Dr. Hamar Sámuel miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató a pályaudvari romhalmazból egy kosárnyi mennyiségű tárgyat szedett össze; de ugyancsak ő értesült róla, hogy már a pusztulás utáni legelső napokban, amikor még nem volt lehetősége a színhelyet megvizsgálnia, máris akadtak olyanok, akik a szerteszét robbant tárgyak közül régi pénzeket és egyéb tárgyakat széthurcoltak.”
Azt nem tudni, a kötet pontosan hogyan került az Országos Széchényi Könyvtárba, annyi bizonyos, hogy a közel 460 éves könyv birtokosa a bejegyzések alapján brassói lehetett, mielőtt pedig a németek kezébe került, a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!