Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 21., 08:492009. szeptember 21., 08:49
Második alkalommal szervezett nemzetközi turisztikai konferenciát a Babeş–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett földrajz–idegenforgalom kara. A magyarországi és romániai szakemberek részvételével pénteken lezajlott értekezlet témája a turizmus szerepe volt a területfejlesztésben. Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke előadásában a szervezet szerepéről beszélt a helyi idegenforgalom kialakulásában és fellendítésében, majd az EKE létrejöttének körülményeit, illetve több mint százéves múltját vázolta a résztvevőknek.
Szép Róbert, a Hargita megyei önkormányzat vidékfejlesztési irodájának vezetője az intézmény turizmusfejlesztő törekvéseiről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Elmondta, a 2008-ban létrejött iroda első célkitűzései között szerepelt Hargita megye turisztikai stratégiájának kidolgozása. „Az ütőképes stratégia kidolgozásának haszna abban nyilvánult meg, hogy sikerült megszerezni a turisztikai tárca pályázati pénzalapjának közel felét a jól átgondolt pályázatokkal.
Többek közt ebből a pénzösszegből építenek három wellness-központot Parajdon, Tusnádon és Borszéken, illetve kiépítenek egy sípályát Borszéken” – vázolta a megye eredményeit Szép Róbert. Aubert Antal, a pécsi egyetem tanára előadásában kifejtette, a 90-es években Magyarországon a belföldi vendégforgalom visszaesése volt jellemző – 70 százalék külföldi és 30 százalék belföldi turista látogatta meg az országot – ezt az arányt a 2000-es években sikerült kiegyenlíteni az üdülési csekkrendszer bevezetésével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok