Az elektronikus kórlapok rendszere nagyon hasznos lenne, ha működne
Fotó: Tamás Attila
Országos szinten több mint 13 millió elektronikus kórlapot hoztak létre mintegy 26 ezer orvos által szolgáltatott adatok alapján – számolt be Mihaela Tănase, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője.
2019. november 08., 09:202019. november 08., 09:20
2019. november 08., 09:462019. november 08., 09:46
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint az elektronikus kórlap rendszerét (DES) kiterjesztik a jövőben azokra az egészségügyi szolgáltatókra is, amelyek nem állnak szerződéses viszonyban a biztosítóval, hogy minden adatot nyilvántartásba vegyenek. Mindezzel „csak” az a gond, hogy – a lapunk által megszólaltatott szakember szerint –
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője arról számolt be, hogy az egészségügyi minisztérium támogatásával valamennyi egészségügyi szolgáltatóra kiterjesztik az elektronikus kórlap rendszerének használatát, függetlenül attól, hogy szerződésben áll a biztosítóval vagy sem. Jelenleg 13 118 806 elektronikus kórlap létezik, ezekhez 26 321 orvos szolgáltatott adatokat.
– fogalmazta meg a biztosító szóvivője.
Az elektronikus kórlap rendszerét 2014-ben indították útjára, aztán jogi bonyodalmak miatt két évre felfüggesztették a használatát, majd 2016 végén tették kötelezővé. Digitális formában tárolja a páciensek adatait a betegségeiről, a kezelésekről, allergiáiról. Az elképzelés szerint az adatokhoz a beteg és a kezelőorvosok is hozzáférhetnek, csakhogy miközben a feltöltés akadozva, de működik, a hozzáférés már kevésbé.
Az elektronikus kórlapok rendszere nagyon hasznos lenne, ha működne – szögezte le megkeresésünkre András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója. Rámutatott, folyamatosan feltöltik az adatokat a rendszerbe. Már ez is akadozik, hiszen az elküldött információkat nem mindig veszi át a leálló rendszer, de a hozzáférés biztosítása még ehhez képest is kezdetleges. „Mi csak töltjük fel az adatokat, de a rendszerben nem látjuk, amit más feltöltött. A piacon beszerezhető kórházi, egészségügyi programokkal a DES rendszere nem kompatibilis” – sorolta a nehézségeket a kórházigazgató. Hozzátette,
Nem ismétlődnének a különböző szolgáltatóknál a kivizsgálások, hiszen a rendszerben látható lenne a korábbi eredmény; meg lehetne spórolni sok bürokratikus harcot, nem kellene kísérőpapírokat, zárójelentéseket küldözgetni, a receptet is azonnal láthatná a gyógyszertár – mutatott rá a lehetséges előnyökre András-Nagy. „Rengeteg lehetőséget rejt magában a szoftver, tovább is lehetne fejleszteni, de ehhez az kell, hogy működjék. Jelen pillanatban viszont a kórház szoftverének nincs hozzáférése a többi adathoz, nem látjuk a feltöltött információkat, és a betáplálás is akadozik” – összegzett a kórházigazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!