Kabos Endre olimpikon
Fotó: Magyar Vívó Szövetség
Szobrot állítanak Kabos Endre nagyváradi születésű kardvívó olimpiai bajnoknak szülővárosában – közölte szerdán a nagyváradi polgármesteri hivatal.
2024. szeptember 25., 20:422024. szeptember 25., 20:42
2024. szeptember 25., 21:032024. szeptember 25., 21:03
A polgári kezdeményezésű projekt elnyerte a kellő támogatást, harmadik helyen végzett a megvalósításra alkalmasnak talált 18 pályázat közül. A nagyváradi polgármesteri hivatal idén összesen 1,47 millió lejt szánt a város lakói által a részvételi költségvetés keretében kezdeményezett projektek megvalósítására.
Kabos Endre 1906. november 5-én született Nagyváradon (Katz néven) és 1944. november 4-én hunyt el Budapesten.
Emellett volt egy egyéni bronza négy évvel korábbról, Los Angelesből. Európa-bajnokságokon hat aranyat gyűjtött, négyet csapatban, kettőt egyéniben, és szerzett egy ezüstöt is, egyéniben.
A nyertes pályázat benyújtói rámutatnak: a nagyváradi születésű sportoló egészalakos szobra kész van, a projekt keretében megfelelő helyszínt kell kialakítani a sportcsarnok közelében vagy köztéren, ahol felállítható. Indoklásukban úgy vélik, az olimpiai bajnok szobra motiválóan hatna a helyi fiatalokra, jövendőbeli sportolókra. A szoborállítás költségeit 90 ezer lejre becsülik.
Kabos Endre szobrának felállítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezte, készítője a nagyváradi Deák Árpád szobrászművész, aki a város főutcáján álló Holnaposok szoborcsoportot és a várban tavaly felállított Szent László lovasszobrot is tervezte.
Újabb magyar tagja lett a vívó Hírességek Csarnokának, a Hall of Fame-nek a háromszoros olimpiai bajnok Kabos Endre személyében – adta hírül csütörtökön a honlapján a magyar szövetség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!