
Jean-Adrian Andrei (archív felvétel)
Fotó: Barabás Ákos
Nemzeti stratégia kidolgozását sürgette hétfőn Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, aki így reméli biztosítani azoknak a románoknak a nemzeti identitáshoz való alkotmányos jogát, akik romániai településeken élnek számbeli kisebbségben.
2019. augusztus 12., 18:482019. augusztus 12., 18:48
2019. augusztus 12., 18:502019. augusztus 12., 18:50
A román kormány Hargita megyei megbízottja a 27. alkalommal megszervezett Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján beszélt erről. A rendezvény a Románián belül vagy az ország határain kívül élő, veszélyeztetettnek tekintett román közösségek fóruma. Az eseményről az Agerpres közszolgálati hírügynökség számolt be.
s amelynek hivatalnokai figyelemmel követik e közösségek helyzetét, jelentéseket készítenek róluk, amelyek aztán megalapozzák a későbbi intézkedéseket.
A prefektus szerint gazdasági stratégia kidolgozására is szükség van Hargita és Kovászna megye számára, hiszen
A prefektus szerint arra is nagy szükség van, hogy az állam pénzügyi segítséget nyújtson a két megyében zajló rendezvények számára. Úgy vélte, ezek olyan feladatok, amelyeket a székelyföldi román közösség nem tud egyedül elvégezni. Ezekhez a román állam beavatkozására van szükség.
A prefektus úgy vélte: a román identitáshoz köthető intézmények - az oktatás, az egyház és a civil szféra is - finanszírozási nehézségekkel küzd a térségben. Ezért azt szorgalmazta, hogy a Marosfői Nyári Egyetem résztvevői fogalmazzanak meg felhívást a román identitás megőrzése, a térségbeli gazdasági, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységek állami finanszírozására. Szerinte ugyanis ez közép és hosszú távon kedvező hatással lehet a román közösség számára.
Kovászna megyében a lakosság 22,1 százaléka, Hargita megyében a lakosság 13 százaléka vallotta magát románnak a legutóbbi, 2011-es népszámláláson.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
7 hozzászólás