Harc az Ifjúsági Házért Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi kultúrintézmények leghosszabb életű vezetőjének számító Vasile Dorel azt állítja: nem a polgármester és nem a tanácsosi testület nevezte ki igazgatónak, ezért nem is köteles nekik bemutatni a Florea által kért menedzseri tervet. Dorelt a 80-as években az egykori Kommunista Ifjak Szövetsége (KISZ) helyezte az akkor épült Ifjúsági Ház igazgatói székébe. A 89-es fordulat utáni támadások ellenére nemcsak tisztségét, hanem az intézmény autonómiáját is sikerült megőriznie. Hiába követelte magának a házat a KISZ jogutódja, a ’90 után megalakult Ifjúsági Alapítvány, Vasile Dorel nem volt hajlandó átadni az ingatlant. Mint ahogy nem adta át azt a polgármesteri hivatalnak sem, amely az 1998-ban megjelent 213-as törvény értelmében telekkönyveztette a nevére.

Tevékenység helyett pereskedés

Az igazgatóval folytatott pereken kívül a városházának meggyűlt a baja az újjáalakult Maros Megyei Ifjúsági Alapítvánnyal is. A civil szervezet – amelyet néhány hónapja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi elnöke, Cornel Brişcaru irányít, ismét harcba szállt az épületért. „Ahelyett, hogy az Ifjúsági Ház átszervezésére és az épület felújítására koncentrálnánk, bírósági eljárások tömkelegével kell megküzdenünk. Mindezt csak azért, mert egyesek képtelenek felfogni, hogy ebben az országban volt egy forradalom, Ceauşescu halott.

Ők foggal-körömmel ragaszkodnak a székükhöz, és azt hiszik, hogy az igazgatói kinevezésük egész életükre szól. Mások meg cselszövésekkel tennék rá a kezüket a város vagyonára” – fakadt ki a polgármester Vasile Dorelra és Cornel Brişcarura utalva. Dorin Florea tegnap továbbá azzal vádolta meg az Ifjúsági Ház igazgatóját, hogy néhány beosztottjával együtt valóságos „kibucként” kezeli az intézményt, és testvériesen osztoznak a szálloda, vendéglő, előadóterem és diszkó nyereségén. Ennek ellenére az elöljáró azt reméli, hogy a polgármesteri hivatal részéről kinevezett Simona Borşan rövidesen rendet teremt az intézményben.

A KISZ sem volt tulajdonos?

A polgármesteri hivatal jogászcsapatát irányító Lucia Cătană reményei szerint a tulajdonjogot vitató per nem húzódhat sokáig, annál is inkább, mivel a hivatalnak sikerült bizonyítania, hogy telekkönyvileg az épület soha nem szerepelt a KISZ tulajdonában. „Valóban, ’89 előtt az Ifjúsági Házat a néhai ifjúsági szervezet kezelte, de az ingatlan mindig is a román állam tulajdonát képezte. Ugyanígy kiderítettük, hogy a Maros Megyei Ifjúsági Alapítvány okiratai körül sincs minden rendben” – hangsúlyozta a jogi osztály vezetője. Mint mondta, egyre nyilvánvalóbb, hogy a szervezetnek csupán az ingatlan megszerzése a célja.

„Valóban így van, nekünk az ingatlan kell” – ismerte el a Maros Megyei Ifjúsági Alapítvány titkára, Viorel Hârşan, aki azonban hozzátette, hogy őket a törvény kötelezi erre. „El kell olvasni az 1990/150-es rendeletet és az azt megerősítő 2002/146-os törvényt, amely előírja, hogy az ifjúsági alapítványok egyetlen feladata a volt KISZ-vagyon ügykezelése” – fűzte hozzá. Hârşan továbbá nyomatékosítani kívánta, hogy az eltelt közel húsz év alatt az alapítványnak egyszer sem sikerült átlépnie az Ifjúsági Ház küszöbét, mivel Vasile Dorel igazgató mindent elkövetett annak érdekében, hogy senki ne zavarja meg az intézmény működését. „Mi azt is megígértük neki, hogy senkit nem váltunk le és nem bocsátunk el. Most az akkori hozzáállásának issza a levét” – vélekedett Viorel Hârşan. Vasile Dorelt lapunknak többszörös próbálkozás ellenére sem sikerült elérnie.