Toró Tibor: idővel gyengül a Romániához való kötődés
Fotó: Bálványos.org
Szinte lehetetlen felmérni, hány erdélyi magyar élhet a nagyvilágban. Ugyanakkor a körükben nemrég végzett nagyszabású, online kérdőíves kutatásból kitűnik, hogy minél hosszabb a kint eltöltött idő, annál inkább csökken azok száma, akik gondolkoznak a hazaköltözésen – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Toró Tibor kolozsvári politológus, szociológus. A felmérést végző Bálványos Intézet kutatási igazgatója szerint fontos lenne, hogy a hatóságok regionális szinten is kidolgozzanak hazacsábító programokat, amelyekkel leginkább a fiatalokat érdemes megcélozni.
2020. október 19., 19:122020. október 19., 19:12
2020. október 19., 23:242020. október 19., 23:24
– Csaknem 1800 kitöltött online kérdőív alapján összegezte a Bálványos Intézet a nagyvilágban (nem Magyarországon) élő erdélyi magyarok körében végzett, komoly előzmény nélküli kutatásának eredményeit. Azonban még az érdekességek elemzése előtt felmerül a kérdés: arról vannak becslések, hogy hányan lehetnek? Tudományosan csak az első generációs kiköltözöttek tekinthetőek külföldön élő erdélyi magyarnak, vagy mondjuk a kint született, de nyaranta több hetet az „őshazában” töltő gyermekük is?
– Az identitással kapcsolatos kutatásokban vita tárgya, hogy ki tartozhat egy adott csoporthoz, hiszen ez lehet egy külső vagy belső kategorizálás eredménye is. Ha az utóbbiból indulunk ki, akkor mindenki, aki erdélyi magyarnak tartja magát, annak tekinthető, még ha nem is született Erdélyben, vagy nem tud magyarul. Más értelmezések viszont szűkebben értelmezik a kérdést, és valamilyen objektív elemet is csatolnak a hovatartozáshoz. A bevándorlás szempontjából viszont kizárólag azok lesznek relevánsak, akik Romániában születtek, és erdélyi magyarnak vagy magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Az ő leszármazottaik részei lehetnek a nagyobb erdélyi magyar közösségnek, azonban számszerűsítésük kvázi lehetetlen.
Visszatérve arra a kérdésre, hogy hányan lehetnek: nem tudok válaszolni. Az eddigi kutatások, illetve a rendelkezésünkre álló nyilvános adatok alapján aránylag jól meg lehet mondani, hogy hány erdélyi magyar bevándorlóról beszélünk jelenleg Magyarországon, azonban arra vonatkozó kutatások nincsenek, hogy mekkora a más országokba kivándorló erdélyi magyarok száma. Ennek becslését az nehezíti meg, hogy a romániai kivándorlási adatok nagyon pontatlanok (nagyon sokan azok közül, akik életvitelszerűen külföldön élnek, de nem jelentkeztek ki hivatalosan az országból, nem jelennek meg kivándoroltként), míg a célországok esetében legalábbis regionális bontásban kellene vizsgálni a bevándorlók születési országának adatait. Ez alapján legalábbis becsülhető lenne, hogy a magyarlakta területekről hányan és hova vándoroltak ki.
A nagyvilágba kiköltözött erdélyi magyarok mintegy negyede nem zárja ki, hogy valamikor a közeljövőben visszatér Romániába – derül ki a Bálványos Intézet nagyszabású, hiánypótló kutatásából.
– Bár a felmérés nem reprezentatív, számos olyan érdekes mozgatórugóra, viszonyulásra világít rá, amelyek a külföldre emigrált erdélyi magyarokat jellemzik. Talán a legfontosabb: mintegy negyedük nem zárja ki, hogy valamikor visszatér Romániába. Ez alacsony, átlagos vagy magas aránynak számít kelet-európai vagy összromániai viszonylatban, illetve a magyarországi magyarok mintájával összehasonlítva?
– Az igazság az, hogy nem hasonlítanám más országok vagy akár más csoportok eredményeihez, mert ez a kérdés – hasonlóan a kivándorlási szándékot mérő kérdésekhez – egy diszpozíciót vizsgál, ami azt jelenti: attól, hogy valaki nem zárja ki, hogy hazajön, még nem jelenti azt, hogy ez ténylegesen meg is fog történni. Továbbá – az online kérdőív hátrányaiból adódóan – megtörténhet, hogy nagyobb arányban értük el azokat, akik valamivel erősebb kötődést éreznek Románia iránt. Amit viszont kiemelnék a kérdéssel kapcsolatban:
Tervezi-e, hogy a jövőben visszaköltözik Romániába vagy Magyarországra? – Válaszok háttérváltozók szerint (százalék)
Fotó: Bálványos Intézet
– A megkérdezettek mintegy 60 százaléka egyáltalán nem tervez azzal, hogy haza, netalántán Magyarországra költözzön. Ennek csupán gazdasági-jóléti magyarázata van?
– A gazdasági-jóléti magyarázat mindenképpen fontos tényező, azonban az is látszik, hogy Románia mint ország – a benne élő embereket leszámítva – nem ad sokat azoknak, akik elmennek. Amikor pedig ezek a személyes kapcsolatok (barátok, ismerősök, család stb.) gyengülni kezdenek, vagy eltűnnek, akkor a visszaköltözés is kevésbé válik vonzóvá. Továbbá egy releváns kérdés, hogy milyen integrációs stratégiát választ egy-egy személy: inkább az ott élőkkel próbál barátkozni, és minél hamarabb integrálódni, vagy valamilyen formában megpróbálja fenntartani, illetve felépít valamilyen viszonyt Magyarországgal, esetleg megtartja kapcsolatát Romániával.
Fotó: Pixabay.com
– Éppen erre is rákérdeztek: milyen mértékben építenek ki egy „kis magyar világot” maguk köré az elvándoroltak. A válaszokból azonban az tűnik ki, hogy a külföldön élő erdélyi magyarok inkább „őshonos” helyiekkel barátkoznak. Mi lehet ennek az oka? Milyen gyorsan „kopik” az (erdélyi) magyar identitás odakint?
– Nem állítható ilyen élesen szembe a két szempont. Átlagosan tényleg nagyobb hangsúlyt fektettek az „őshonos” lakosokkal való barátkozásra. Ugyanakkor a válaszadók körülbelül egyharmada mondta azt egyértelműen, hogy inkább nem magyar célországbeli állampolgárok társaságát keresi, de a másik oldalon elmondható, hogy körülbelül ugyanakkora azok aránya is, akik fontosabbnak tartják, hogy magyarok társaságot építsenek maguknak. A maradék pedig nem tett különbséget a két stratégia között. Mi ugyanis azt mondtuk, hogy ez két stratégiát fed. Egyesek inkább integrálódni szeretnének, mások pedig hangsúlyosabban egy úgynevezett magyar „diaszpóraidentitást” építenének.
Ugyanakkor országonként és társadalmi háttérváltozók szerint is különbözik, hogy ki mit szeretne inkább.
Ha korcsoportok szerint vizsgáljuk a kérdést, az is látható, hogy azoknak, akik régebb óta kint élnek, fontosabbá válik, hogy magyar közegben is mozogjanak, míg azok, akik frissen kerültek ki, inkább az integrációt helyezik előtérbe. Egy másik érdekesség, hogy az integrálódási szándék lényegesen magasabb a felsőfokú vagy posztgraduális végzettséggel rendelkezők között.
Fotó: Bálványos.org
– Milyen arányban képviselteti magát a legnagyobb erdélyi tömbmagyar vidék, a Székelyföld az elvándoroltak körében?
– A válaszadók 37 százaléka Kovászna vagy Hargita megyét adta meg utolsó romániai lakhelyként. Mivel azonban a születési településre, valamint az utolsó településre adott válaszok hiányosak voltak, nem tudtuk megrajzolni, hogy a válaszadóink közül ténylegesen mennyien származnak a Székelyföldről. A 2011-es népszámlálási adatok alapján az erdélyi magyarok körülbelül 34 százaléka él Hargita és Kovászna megyében. Ehhez a számhoz viszonyítva valamivel felülreprezentáltak az innen származók a válaszadóink körében, azonban nem lényegesen nagyobb ez az arány.
Sokkal érdekesebb viszont, ha korcsoportok szerint vizsgáljuk a kérdést. Ez alapján jól látható, hogy
Mondjuk érdemes lenne ezt a kérdést megvizsgálni mélyebben, ám első ránézésre ez azt jelenti, hogy a székelyföldiek körében magasabb az elindulási, de a visszaköltözési hajlandóság is.
Utolsó romániai lakhely korcsoportos bontásban
Fotó: Bálványos Intézet
– A válaszadók szinte egyáltalán nem számítanak a romániai (vagy magyarországi) hatóságok segítségére, ha gondjuk akad. Közrejátszhat ebben az is, hogy a bukaresti hatalomnak, illetve a helyi szerveknek nincs életképes, legalább elgondolkodtató hazacsábító programjuk? Egyáltalán milyen intézményes eszközökkel lehetne hazatérésre bírni legalább azokat, akik gondolkodnak rajta?
– Ez szerintem összetett kérdés. Egyrészt az látható, hogy a külföldön élő erdélyi magyarok elégedettek az általuk választott új ország intézményrendszerével, bizalommal fordulnának hozzá, ha bajba kerülnének. A romániai intézmények ilyen szempontból tényleg nem tudnak túl sokat nyújtani, hiszen az állam alig foglalkozik a diaszpórával, és ha meg is szólítja őket, a magyarok ritkán érezhetik megszólítva magukat. Másrészt viszont fontos lenne, ha regionális szinten is lennének ilyen elképzelések, hiszen
A munkaerő hiánya a Székelyföldön is mind nagyobb és nagyobb, és a ditrói eset megmutatta, hogy a hiányzó munkaerő bevándorlókkal történő helyettesítése nagyon rögös és veszélyes útnak mutatkozik. Sepsiszentgyörgy például több programmal is próbálkozott ezen a téren. Egy nemzetközi migrációs projekt keretén belül látszott, hogy médiakampányt szervezett a hazaköltözés érdekében és különböző kedvezmények bevezetésében is gondolkodott. A mi adataink azt mutatják, hogy ezek akkor lehetnek valamelyest hatékonyak, ha a fiatalokat célozza meg, akik kevesebb mint tíz éve költöztek el Romániából. Ezután már lényegesen csökken az emberek visszaköltözési hajlandósága.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
További öt évig a római katolikus egyház tulajdonában álló impozáns belvárosi ingatlanban működhet a nagyváradi Ady Endre Gimnázium és az Orsolya óvoda, miután a város önkormányzata a továbbiakban is fizeti a bérleti díjat.
Tiltakozik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes kezdeményezései ellen az RMDSZ háromszéki szervezete, és felszólítja az AUR politikusait, hogy foglalkozzanak Románia „valódi problémáival”.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Négy kerékpáros-turisztikai útvonalat jelöltek ki a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban. A cél a turisták biztonságának növelése és a természetes élőhelyek védelme.
„Halottak napjához közeledve már háromnyelvű helységnévtábla jelöli a Házsongárdi temető bejáratát. Méltó emlékezés és fontos lépés történelmi, kulturális örökségünk ápolásában” – jelentette be csütörtökön a közösségi oldalon Oláh Emese.
Vadászfegyverrel halálosan meglőttek egy 45 éves nőt szerda este a Máramaros megyei Havasmezőn. A feltételezett elkövető állítása szerint vadállatnak nézte az áldozatot – közölte csütörtökön a megyei rendőrség.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!