
Rossz kilátások. Statisztikák szerint a férfi orvosok harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást
Fotó: Pinti Attila
Országos felháborodást váltottak ki az orvostársadalomban azok a közelmúltbeli halálesetek, amelyek áldozatai a fehér köpenyesek közül kerültek ki. Szakemberek szerint az orvosok várható élettartama sokkal kisebb, mint más szakmabeliek esetében, és ez Romániában hatványozottan igaz, ahol még inkább túlterheltek az egészségügyben dolgozók. A súlyos problémára gyógyírt jelentene, ha az ügyeletben eltötött hosszú órákat beleszámolnák a szolgálati időbe, így még azelőtt nyugdíjba mehetnének, mielőtt teljesen „leépülnek”.
2019. június 19., 12:262019. június 19., 12:26
A rengeteg munka, a hosszú ügyeletek, a kialvatlanság, de elsősorban a stressz miatt az orvosok korábban meghalnak, mint más szakmák képviselői: a statisztikák szerint a férfiak harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást – mondta el megkeresésünkre Vass Levente. Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője megerősítette: ez hatalmas gond, elsősorban a sebészeti ágakban dolgoznak nagy nyomás alatt az orvosok.
A korai orvoselhalálozások problémája azok után kapott országos sajtóvisszhangot, hogy múlt hétvégén egy 54 éves nagyszebeni kardiológus kirándulás közben szívrohamot kapott, és elhunyt. A túlterhelt orvosnak hétfőn 24 órás ügyeletet kellett volna ellátnia. A tragédia hallatán az áldozat számos orvostársa felháborodott hangvételű bejegyzést tett közzé a világhálón. Az elhunyt egyik kollégája, a Szeben megyei sürgősségi kórházban dolgozó Cristina Adi Oprița bejelentette, nem hajlandó több ügyeletet vállalni, mert
Mások arra emlékeztettek, hogy alig több mint egy héttel korábban egy nagyváradi orvos a kórházban vesztette életét több mint 20 órás ügyelet után, amelyet nyugdíjasként vállalt. Egyes szakemberek legalább 45 olyan kollégáról tudnak, akik ügyelet közben haltak meg. A hozzászólók közül a legtöbben a kormányt vonták felelősségre, ugyanis elmondásuk szerint Viorica Dăncilă kabinete nem hajlandó felkarolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek értelmében az ügyeletek is beleszámítanák a szolgálati időbe.
Vass Levente ennek kapcsán a Krónikának rámutatott, jelenleg a parlament asztalán van két olyan kezdeményezés is, amely arra vonatkozik, hogy
A szakpolitikus elmondta, a Nemzeti Liberális Párt és Szociáldemokrata Párt is benyújtott erre vonatkozóan törvénymódosítási javaslatot, az RMDSZ mindkettőt támogatja. Elsősorban nem a pénzről, hanem az életminőségről van szó: ha az orvos úgy érzi, az egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy tovább dolgozzon, akkor szabadon nyugdíjba vonulhasson – részletezte a szakpolitikus. Emlékeztetett, hogy a szövetség javaslatára elfogadták a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után, 67 éves korukig dolgozhassanak az orvosok, ha így döntenek, de arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy ha úgy akarják, akkor hamarabb is visszavonulhassanak. „Ez az újabb módosítás kiegyenlítené a helyzetet, hiszen a korhatár-megnövelés azzal a kockázattal is járt, hogy a kórházi állások telítődtek, a fiataloknak nem adódik lehetőség, hogy megpályázzanak egy állást. Így viszont gördülékenyebben megvalósulhat a nemzedékváltás is a kórházakban” – mondta a képviselő.
Arra is kitért, hogy a javaslatuk alapján már a negyedéves rezidens orvosok is vállalhatnak ügyeletet, hiszen ezzel tapasztalatot szerezhetnek, növelhetik a bevételeiket.
Vass Levente ugyanakkor kifejtette, az ideális középtávú stratégia az lenne, hogy az orvosok minél kevésbé legyenek rákényszerítve, hogy a közszféra mellett magánrendelőkben, magánkórházakban is dolgozzanak. Ennek egyik eszköze a béremelés a közszférában, ami már megtörtént, a másik pedig éppen ez a kezdeményezés lehet, hogy valamennyi, a kórházban ledolgozott óra beleszámítson a szolgálati időbe. Egyértelműen az szolgálja a beteg érdekét, hogy az állami intézményekben megkapja a lehető legjobb egészségügyi ellátást, a magánegészségügy pedig alternatívaként jelenjen meg – fogalmazott a szakpolitikus. Hangsúlyozta, ehhez a kérdéshez mértéket tartva közelítenek, megvizsgálva, hogy az egyetemi központokban, megyei vagy városi kórházakban mire van igény. Nem az a cél, hogy minden orvosnak megtiltsák, hogy a köz- és a magánszférában egyaránt vállalhasson munkát, de arra ösztönöznék őket, hogy az egyik mellett tegyék le a voksukat, mert ezzel szintén a túlterheltséget csökkentenék.
Gyógyírt keresnek. Az orvosok leginkább a stressz miatt szenvednek
Fotó: Kristó Róbert
Az orvosok várható élettartama sokkal kisebb, mint a más szakmabeliek esetében, és ez Romániában fokozottan igaz, hiszen itt még inkább túlterheltek az egészségügyben dolgozók – szögezte le megkeresésünkre András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Rámutatott, sokatmondó, ha megvizsgáljuk, hogy Németországban hány orvos jut százezer lakosra, és hány Romániában.
Ezzel a jelenséggel előbb-utóbb kormányszinten is foglalkozni kell – jelentette ki a kórházigazgató. András-Nagy Róbert jó kezdeményezésnek tartja, hogy az ügyeletet beleszámítsák a szolgálati időbe, mert mint fogalmazott: „ha egy rendőr korábban elmehet nyugdíjba, miért ne biztosítanák ezt a lehetőséget az orvosoknak vagy éppen a pedagógusoknak is, akik ugyanolyan túlterheltek, és megerőltető munkát végeznek”.
„Ez jó lépés, de a probléma gyökere a finanszírozásban rejlik. Arról kellene dönteni, hogy egy kórház a kapacitása és a megoldott esetek száma alapján megfelelő finanszírozást kapjon, és el kellene jutnunk oda, hogy például a sepsiszentgyörgyi kórházban ne három intenzív terápiás orvos dolgozzon, hanem öt, ne öt kardiológus, hanem hét, ne négy belgyógyász, hanem hat, mert ezzel csökkenne a terhelés, kevesebb beteget kellene ellátniuk, ezzel pedig javulna a minőség is” – összegezte András-Nagy Róbert. Hozzátette, a kórházak hiába alkalmaznának több orvost, ha nincs rá anyagi fedezetük. Várhatóan nem kerül több pénz a rendszerbe, ezért valószínű, hogy a következő időszakban óriási gondok lesznek a finanszírozással – vetítette előre az igazgató.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
szóljon hozzá!