Mások arra emlékeztettek, hogy alig több mint egy héttel korábban egy nagyváradi orvos a kórházban vesztette életét több mint 20 órás ügyelet után, amelyet nyugdíjasként vállalt. Egyes szakemberek legalább 45 olyan kollégáról tudnak, akik ügyelet közben haltak meg. A hozzászólók közül a legtöbben a kormányt vonták felelősségre, ugyanis elmondásuk szerint Viorica Dăncilă kabinete nem hajlandó felkarolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek értelmében az ügyeletek is beleszámítanák a szolgálati időbe.

Javítani kell az orvosok életminőségén

Vass Levente ennek kapcsán a Krónikának rámutatott, jelenleg a parlament asztalán van két olyan kezdeményezés is, amely arra vonatkozik, hogy

A szakpolitikus elmondta, a Nemzeti Liberális Párt és Szociáldemokrata Párt is benyújtott erre vonatkozóan törvénymódosítási javaslatot, az RMDSZ mindkettőt támogatja. Elsősorban nem a pénzről, hanem az életminőségről van szó: ha az orvos úgy érzi, az egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy tovább dolgozzon, akkor szabadon nyugdíjba vonulhasson – részletezte a szakpolitikus. Emlékeztetett, hogy a szövetség javaslatára elfogadták a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után, 67 éves korukig dolgozhassanak az orvosok, ha így döntenek, de arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy ha úgy akarják, akkor hamarabb is visszavonulhassanak. „Ez az újabb módosítás kiegyenlítené a helyzetet, hiszen a korhatár-megnövelés azzal a kockázattal is járt, hogy a kórházi állások telítődtek, a fiataloknak nem adódik lehetőség, hogy megpályázzanak egy állást. Így viszont gördülékenyebben megvalósulhat a nemzedékváltás is a kórházakban” – mondta a képviselő.

Arra is kitért, hogy a javaslatuk alapján már a negyedéves rezidens orvosok is vállalhatnak ügyeletet, hiszen ezzel tapasztalatot szerezhetnek, növelhetik a bevételeiket.

Vass Levente ugyanakkor kifejtette, az ideális középtávú stratégia az lenne, hogy az orvosok minél kevésbé legyenek rákényszerítve, hogy a közszféra mellett magánrendelőkben, magánkórházakban is dolgozzanak. Ennek egyik eszköze a béremelés a közszférában, ami már megtörtént, a másik pedig éppen ez a kezdeményezés lehet, hogy valamennyi, a kórházban ledolgozott óra beleszámítson a szolgálati időbe. Egyértelműen az szolgálja a beteg érdekét, hogy az állami intézményekben megkapja a lehető legjobb egészségügyi ellátást, a magánegészségügy pedig alternatívaként jelenjen meg – fogalmazott a szakpolitikus. Hangsúlyozta, ehhez a kérdéshez mértéket tartva közelítenek, megvizsgálva, hogy az egyetemi központokban, megyei vagy városi kórházakban mire van igény. Nem az a cél, hogy minden orvosnak megtiltsák, hogy a köz- és a magánszférában egyaránt vállalhasson munkát, de arra ösztönöznék őket, hogy az egyik mellett tegyék le a voksukat, mert ezzel szintén a túlterheltséget csökkentenék.

Ezzel a jelenséggel előbb-utóbb kormányszinten is foglalkozni kell – jelentette ki a kórházigazgató. András-Nagy Róbert jó kezdeményezésnek tartja, hogy az ügyeletet beleszámítsák a szolgálati időbe, mert mint fogalmazott: „ha egy rendőr korábban elmehet nyugdíjba, miért ne biztosítanák ezt a lehetőséget az orvosoknak vagy éppen a pedagógusoknak is, akik ugyanolyan túlterheltek, és megerőltető munkát végeznek”.

„Ez jó lépés, de a probléma gyökere a finanszírozásban rejlik. Arról kellene dönteni, hogy egy kórház a kapacitása és a megoldott esetek száma alapján megfelelő finanszírozást kapjon, és el kellene jutnunk oda, hogy például a sepsiszentgyörgyi kórházban ne három intenzív terápiás orvos dolgozzon, hanem öt, ne öt kardiológus, hanem hét, ne négy belgyógyász, hanem hat, mert ezzel csökkenne a terhelés, kevesebb beteget kellene ellátniuk, ezzel pedig javulna a minőség is” – összegezte András-Nagy Róbert. Hozzátette, a kórházak hiába alkalmaznának több orvost, ha nincs rá anyagi fedezetük. Várhatóan nem kerül több pénz a rendszerbe, ezért valószínű, hogy a következő időszakban óriási gondok lesznek a finanszírozással – vetítette előre az igazgató.