A Szamos Szatmár, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán elvégzett vizsgálatokat egy európai uniós, határon átívelő pályázat keretében végezték, melyet partnerségben nyert el a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Szatmár Megyei Építészkamara, valamint a magyarországi KIUT Egyesület.
Az elnyert összeg körülbelül 170 ezer euró volt, amelyből az említett vizsgálatokat végezték el. „A meder feltérképezésétől kezdve a vízállás változásain át a biológiai állapotfelmérésig minden fontos tényezőt próbáltunk megvizsgálni, hogy láthassuk, milyen lehetőségeink vannak, mit kellene tenni ahhoz, hogy biztonságosan lehessen csónakkal vagy kisebb hajókkal közlekedni a Szamoson” – magyarázta Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója. A projekt tegnapi zárókonferenciáján a szatmárnémeti önkormányzat képviseletében megjelent Marcela Papici alpolgármester kifejtette: nagyon örülnek a tanulmányoknak, hiszen ez nagy segítség lehet azon vállalkozók számára, akik befektetnének turizmusba vagy vízi sportokba. Mint elhangzott, a folyómeder adottságai megfelelnek a kajakozás, illetve a kenuzás számára, sőt kisebb hajók is járhatnának rajta. A modernebb, kisméretű vízi járművek között ugyanis vannak olyanok is, amelyeknek elégséges a 80 centiméteres vízmélység. A lehetséges problémák sorában megemlítették, hogy nyaranta, ha kevés a csapadék, gyakran csökken le a folyó vízszintje, ami esetenként lehetetlenné teheti a közlekedést. Felmerült annak ötlete is, hogy mélyítenek a medren, a környezeti hatástanulmány szerint azonban egy ilyen beavatkozás káros lenne a halállományra. A környezeti hatástanulmányból egyébként az derült ki, hogy javallott a vízi közlekedés újbóli meghonosítása, mivel ez a környezetbarát szállítási módszerek közé tartozik. A projektben részt vevők úgy vélekedtek továbbá, hogy hasznos lenne kikötőt kialakítani Szatmárnémetiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok