
„Szomorú” Ioan Selejan Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke, amiért a magyar nemzetiségűek perelnek az ortodox egyháznak kormányhatározattal odaítélt kovásznai Fenyő szálló ügyében.
2014. április 17., 20:002014. április 17., 20:00
Szerinte a „magyar támadás beárnyékolja a térségben élő románok húsvéti ünnepét”. Mint az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az ortodox egyháznak adományozott kovásznai szálló a turisztikai körforgásban marad, a betegek továbbra is igénybe vehetik.
A Fenyő szállóba a nyugdíjpénztár által kiutalt gyógykezelési jegyekkel érkezhetnek a jogosultak, de bárki megszállhat, magyarázta a püspök. „Nem lesz zártkörű intézmény, nem akarunk moldovaiakat behozni Besszarábiából, nem akarjuk felborítani az etnikai egyensúlyt, mint ahogy a helyi sajtó riogat. Mindenki számára nyitva áll a szálló, aki igénybe akarja venni szálláshelyként vagy a gyógykezelésre” – ecsetelte céljaikat Selejan.
A püspök szerint, ha ők működtetik a turisztikai intézményt, az garanciát jelent arra, hogy nem kerül magánszemélyek kezébe, akik megváltoztathatják a rendeltetését. Ugyanakkor – fejtette ki – télen jelentős összeget ruháztak be, mivel a hotelt nem találták „túl jó állapotban”, hiszen 1984 óta nem tatarozták.
Amint arról beszámoltunk, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére 21 kovásznai és sepsiszentgyörgyi állampolgár indít pert a kormány ellen a szálló ügyében. A felperesek diszkriminatívnak és törvényellenesnek tartják, hogy az ortodox egyház egy olyan ingatlan birtokába jutott, amely nem vallási célokat szolgál, miközben a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaik többségét nem kapták vissza.
Mint ismeretes, a Ponta-kabinet tavaly karácsonykor sürgősségi kormányhatározattal a Hargita és Kovászna megyei görögkeleti püspökségnek ajándékozta a kovásznai Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező kétcsillagos szállót. A szenátus márciusban másodszori nekifutásra, hallgatólagosan elfogadta a rendeletet, a képviselőházé a döntő szavazat.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!