Elindultak a lejtőn. Hargita megyében április óta gondot okoz a háziorvosi ügyeleti központok munkatársainak kifizetése
Fotó: Gábos Albin
Paradox helyzet állt elő a háziorvosi ügyeleti központokban: az áprilisi béremelések azt eredményezték, hogy egyes orvosok és asszisztensek fizetése hónapok óta késik. A kormány 25 millió lejes gyorssegélyt utalt ki a költségvetési hiányok pótlására – Vass Levente szerint ezzel korrekt módon rendezik a válsághelyzetet.
Huszonötmillió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjából, hogy továbbra is biztosítani tudják a háziorvosi ügyeleti központok működését. A sürgősségi kormányrendeletben ugyanakkor azt is leszögezik, hogy egyelőre újabb központok nem alakulhatnak meg, sőt „helyben” arról is dönthetnek, hogy felszámolják azokat, amelyekre nem mutatkozik igény.
– csakhogy áprilistól megemelték az intézményekben dolgozó orvosok és asszisztensek órabérét, így a kiutalt összegekből már nem tudták fedezni a kiadásokat egyes megyék ügyeleti központjaiban.
Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, a háziorvosi ügyeleti központok létrehozását a szövetség szorgalmazta nyugat-európai, magyarországi mintára, hogy tehermentesítsék a kórházak sürgősségi osztályait; ugyanakkor a háziorvosok érdekvédelmi szövetsége is támogatta az ötletet. A szakpolitikus emlékeztetett, hogy
Az idei költségvetés elfogadásakor több pénzt hagyott jóvá a parlament a működésükre, mint egy évvel korábban, ám miután az akkori egészségügyi miniszter megnövelte a központokban ügyeletező orvosok, asszisztensek órabérét, a keretösszeg már nem fedezte a kiadásokat.
A megyékben különböző módon oldották meg a válsághelyzetet: volt, ahol a meglevő összegből gazdálkodtak, és kevesebb órabért adtak, ám volt, ahol kiadták a megemelt fizetéseket, így a pénzük már elfogyott.
– részletezte Vass Levente.
A honatya emlékeztetett: az intézkedés másik következménye, hogy a költségvetés módosításáig nem lehet új központokat megalakítani, hiszen nem lenne pénz a fenntartásukra. A kormányhatározatban ugyanakkor azt is tisztázzák, hogy ahol kevés a konzultáció, nincs igény a központ szolgáltatásaira, dönthetnek annak megszüntetéséről.
A szakpolitikus szerint ez korrekt rendezése a fennálló helyzetnek, ám az RMDSZ azt támogatja, hogy ezek a központok továbbra is működjenek, az ott dolgozók kapjanak megfelelő bérezést, és népszerűsítsék a szolgáltatásaikat akár a sajtóban is, hogy a betegek inkább ott kérjenek segítséget, ne a sürgősségen. A Maros megyei képviselő állítása szerint jövőre arra is lesz pénz, hogy újak alakuljanak.
Jelenleg ország szinten 352 központnak van szerződése az egészségbiztosítási pénztárral, és további 27 kapott működési engedélyt az egészségügyi minisztériumtól, ám ezek megalakulására még várni kell.
Sürgősségi beavatkozás. A gyorssegéllyel rendezhetik az egészségbiztosítási pénztárok által felhalmozott adósságokat
Fotó: Kristó Róbert
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, jelenleg 490 ezer lejjel tartozik az egészségbiztosítási pénztár a megyében található hat ügyeleti központnak.
A nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az ott dolgozó orvosok és asszisztensek megkapják az áprilisi, májusi, illetve júniusi bérüket. Azt is megjegyezte, az áprilistól hatályba lépett béremelés miatt vonzóbbá válhatott ügyeletezni a háziorvosoknak a praxisuk mellett, így ösztönzővé vált, hogy új központok jöjjenek létre a megyében.
„A megyei egészségügyi pénztár és igazgatóság további központok létesítését tervezte a megyében, s noha kettőt létre is hoztunk – Gyimesfelsőlokon, illetve Székelykeresztúron –, további központok egyelőre nem nyílhatnak elégséges pénzalap híján. Holott lenne rájuk igény a kórházak sürgősségi osztályai tehermentesítése végett. A megye teljes lefedettségéhez 15 ügyeleti központnak kellene működnie” – mutatott rá Duda Tihamér.
Kérdésünkre, hogy valamelyik megyei központot veszélyezteti-e a megszűnés, közölte, elemezniük kell az ügyeleti központok tevékenységét, azonban nem lát arra valós esélyt, hogy bármelyiket felszámolják.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!