Elindultak a lejtőn. Hargita megyében április óta gondot okoz a háziorvosi ügyeleti központok munkatársainak kifizetése
Fotó: Gábos Albin
Paradox helyzet állt elő a háziorvosi ügyeleti központokban: az áprilisi béremelések azt eredményezték, hogy egyes orvosok és asszisztensek fizetése hónapok óta késik. A kormány 25 millió lejes gyorssegélyt utalt ki a költségvetési hiányok pótlására – Vass Levente szerint ezzel korrekt módon rendezik a válsághelyzetet.
Huszonötmillió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjából, hogy továbbra is biztosítani tudják a háziorvosi ügyeleti központok működését. A sürgősségi kormányrendeletben ugyanakkor azt is leszögezik, hogy egyelőre újabb központok nem alakulhatnak meg, sőt „helyben” arról is dönthetnek, hogy felszámolják azokat, amelyekre nem mutatkozik igény.
– csakhogy áprilistól megemelték az intézményekben dolgozó orvosok és asszisztensek órabérét, így a kiutalt összegekből már nem tudták fedezni a kiadásokat egyes megyék ügyeleti központjaiban.
Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, a háziorvosi ügyeleti központok létrehozását a szövetség szorgalmazta nyugat-európai, magyarországi mintára, hogy tehermentesítsék a kórházak sürgősségi osztályait; ugyanakkor a háziorvosok érdekvédelmi szövetsége is támogatta az ötletet. A szakpolitikus emlékeztetett, hogy
Az idei költségvetés elfogadásakor több pénzt hagyott jóvá a parlament a működésükre, mint egy évvel korábban, ám miután az akkori egészségügyi miniszter megnövelte a központokban ügyeletező orvosok, asszisztensek órabérét, a keretösszeg már nem fedezte a kiadásokat.
A megyékben különböző módon oldották meg a válsághelyzetet: volt, ahol a meglevő összegből gazdálkodtak, és kevesebb órabért adtak, ám volt, ahol kiadták a megemelt fizetéseket, így a pénzük már elfogyott.
– részletezte Vass Levente.
A honatya emlékeztetett: az intézkedés másik következménye, hogy a költségvetés módosításáig nem lehet új központokat megalakítani, hiszen nem lenne pénz a fenntartásukra. A kormányhatározatban ugyanakkor azt is tisztázzák, hogy ahol kevés a konzultáció, nincs igény a központ szolgáltatásaira, dönthetnek annak megszüntetéséről.
A szakpolitikus szerint ez korrekt rendezése a fennálló helyzetnek, ám az RMDSZ azt támogatja, hogy ezek a központok továbbra is működjenek, az ott dolgozók kapjanak megfelelő bérezést, és népszerűsítsék a szolgáltatásaikat akár a sajtóban is, hogy a betegek inkább ott kérjenek segítséget, ne a sürgősségen. A Maros megyei képviselő állítása szerint jövőre arra is lesz pénz, hogy újak alakuljanak.
Jelenleg ország szinten 352 központnak van szerződése az egészségbiztosítási pénztárral, és további 27 kapott működési engedélyt az egészségügyi minisztériumtól, ám ezek megalakulására még várni kell.
Sürgősségi beavatkozás. A gyorssegéllyel rendezhetik az egészségbiztosítási pénztárok által felhalmozott adósságokat
Fotó: Kristó Róbert
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, jelenleg 490 ezer lejjel tartozik az egészségbiztosítási pénztár a megyében található hat ügyeleti központnak.
A nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az ott dolgozó orvosok és asszisztensek megkapják az áprilisi, májusi, illetve júniusi bérüket. Azt is megjegyezte, az áprilistól hatályba lépett béremelés miatt vonzóbbá válhatott ügyeletezni a háziorvosoknak a praxisuk mellett, így ösztönzővé vált, hogy új központok jöjjenek létre a megyében.
„A megyei egészségügyi pénztár és igazgatóság további központok létesítését tervezte a megyében, s noha kettőt létre is hoztunk – Gyimesfelsőlokon, illetve Székelykeresztúron –, további központok egyelőre nem nyílhatnak elégséges pénzalap híján. Holott lenne rájuk igény a kórházak sürgősségi osztályai tehermentesítése végett. A megye teljes lefedettségéhez 15 ügyeleti központnak kellene működnie” – mutatott rá Duda Tihamér.
Kérdésünkre, hogy valamelyik megyei központot veszélyezteti-e a megszűnés, közölte, elemezniük kell az ügyeleti központok tevékenységét, azonban nem lát arra valós esélyt, hogy bármelyiket felszámolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!