Gondot okoz az ingázás Háromszéken

Ez azt jelenti, hogy a diákok 12,6 százaléka és a tanárok-tanítók 31,7 százaléka ingázik. Az ingázó gyerekek többsége faluról városra jár, a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi jó nevű középiskolák vonzzák őket. Több mint ezren a községközpontba járnak tanulni.

A főtanfelügyelő szerint a vidéken lakó középiskolások esetében érthető az ingázás, hiszen csak a városokban vannak gimnáziumok, szakiskolák, viszont nyugtalanító, hogy több száz kisiskolást visznek be szüleik a városi tanintézetbe, holott minden kis faluban van elemi iskola. Sepsiszentgyörgyre naponta négyosztálynyi gyerek, 105 kisiskolás jár be. Ők korábban kelnek, az utazás megterhelő, fárasztó számukra. A jelenség a vidéki iskolák elnéptelenedéséhez, az osztályok összevonásához vezet, figyelmeztet Keresztély Irma.

A pedagógusok többsége fordított irányba ingázik, a városon lakó tanárok, tanítók vidéken oktatnak. Keresztély Irma hangsúlyozta, ezek a pedagógusok csak óraadók, nem kapcsolódnak be a közösség életébe, nem kezdeményeznek szabadidős programokat, sport-vagy kulturális rendezvényeket, holott vidéken ezek a tevékenységek az iskola köré kellene hogy szerveződjenek. A tanárok általában saját gépkocsival járnak be munkahelyükre, többen ingáznak egy autóval, de az utazási költséget mindannyian kérik, hisz a költségtérítés alanyi jogon jár. Az önkormányzatok többségének nincs miből kifizetnie ezt, így a pedagógusok bírósághoz fordulnak.

A főtanfelügyelő szerint ez a helyzet nem oldódik meg, amíg a tanügyben nem szüntetik meg a véglegesített státust. Az új tanügyi törvény szerint az iskolák eldönthetik, hogy az alkalmazáskor több pontot kap az a jelentkező, aki a lakhelyén pályázza meg az állást, de a jelenleg véglegesen kihelyezetteket nem lehet elmozdítani. A főtanfelügyelő elmondta, előfordul, hogy vidéki és sepsiszentgyörgyi tanárok keresztben ingáznak, és bár szívesen cserélnének, hogy lakhelyükön taníthassanak, a törvény ezt nem teszi lehetővé.