2009. december 09., 09:122009. december 09., 09:12
Az önkormányzattól kapott idei támogatás az ígértnél kisebb lett: 3 millió lej helyett csupán 2,4 milliós költségvetést hagytak jóvá a létesítményt működtető Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat (RAPAS) számára. Daiana Ghender, az állatkert igazgatója így igencsak szűkös keretből gazdálkodhat, már a napi kiadások is gondot okoznak.
Ottjártunkkor épp néhány új lakatot hozatott az egyik alkalmazottal: egyenként 36 lejért, ám ez a kiadás nem szerepel a költségvetésben. „Nem lehet a büdzsé összeállításakor megmondani, hány lakatot vizelnek majd le az oroszlánok egy esztendő alatt. Azok ugyanis napokon belül megrozsdásodnak és tönkremennek, így folyamatosan újakat kell vásárolnunk, méghozzá nem is akármilyeneket, hiszen műszaki előírások is vannak” – meséli Daiana Ghender igazgatónő (képünkön). Az élelmezés is napi gondot jelent: az állatkert vezetőségének folyamatosan tartania kell a kapcsolatot különböző alapítványokkal, akik segítenek az állatok ellátásában.
A bővítés pedig égetően szükséges: az európai uniós előírások szerint például egy oroszláncsaládnak – amely természetes körülmények között 3-4 tagú, de fogságban csupán egy párt szoktak tartani – egy hektárnyi területre van szüksége. Összehasonlításképpen: a váradi állatkert összterülete 3,8 hektár, ez a tervek szerint a kert mögötti telek hozzácsatolásával és kiépítésével 7,2 hektárosra nő.
| Daiana Ghender igazgatónő |
Emellett több faj túlszaporodott: oroszlánból, amely eleve jól szaporodik fogságban, medvéből és farkasból is túl sok van már, ezért ezek az állatok néhány, udvari kennelméretű ketrecben tengetik életüket.
A RAPAS vezetősége és az igazgató éppen ezért már nyáron több külföldi és belföldi alapítvánnyal és egyesülettel tárgyalt, amelyek hajlandók befogadni néhányat a jószágok közül. Két medvét és három farkast nemrég szállítottak a Brassó megyei Zernyest rezervátumába, ahol az állatkerthez képest „paradicsomi” körülmények között élhetnek. A felnőtt hím farkasokat még nyáron egy osztrák alapítvány segítségével ivartalanították, három nőstényoroszlán pedig tegnap már útban volt egy dél-afrikai szafaripark felé.
Júniusban a brit Daily Mail riportere járt itt, aki a bulvársajtóra jellemző kampányt indított arról, hogy milyen borzalmas körülmények között élnek, éheznek a váradi oroszlánok – meséli a RAPAS igazgatója, Bimbó-Szuhai Tibor. „Jócskán el is túlozta a dolgot, de nem szóltunk semmit, hiszen legalább felhívta a figyelmet ránk. Tenni azonban nem tettek semmit” – összegez az igazgató.
„Célunk, hogy mire meglesz a modern állatkertünk, több fajból kevesebb példánynak adhassunk otthont, mint jelenleg” – magyarázza Daiana Ghender. Meglátása szerint sokkal kevesebb gonddal küszködne az állatkert, ha nem egyszerre kellene ekkora beruházást eszközölni. Jobb lett volna, ha az előző vezetés nem várja meg, míg halaszthatatlanná válik a korszerűsítés, hanem minden évben végrehajtanak kisebb munkálatokat.
Az igazgatónő a munkálatok menete miatt is aggódik. A RAPAS elképzelése szerint ugyanis az állatkert nem zárna be a projekt hároméves lefutási idejére, hanem részlegenként dolgozva egy-egy rész mindig látogatható lenne. Daiana Ghender viszont nem tudja megmondani, milyen szakmai hozzáértéssel rendelkezik a kivitelező cég, és a munkálatok mennyire zavarják majd az állatokat.
„Minden állatfaj ugyanolyan kényes és igényes. A sast például lehetetlen költöztetni: most ketrecben lakik röpde helyett, és ha átépítik az életterét, ki kell vinni onnan egy időre. Viszont annyira megszokta már a ketrecét, hogy a múltkor, amikor kinyitottuk az ajtaját, nem volt hajlandó kimenni. Ha pedig az őz mellett beindítanak mondjuk egy légkalapácsot, szerencsétlen azonnal infarktust kap” – sorolja aggodalmait az igazgatónő. Úgy véli, a leglogikusabb az lenne, hogy az újonnan odacsatolt, jelenleg elhagyatott területen kezdődne meg a munka.
Az állatkert korszerűsítésére vonatkozó tenderre beérkezett ajánlatokat április 22-én bontotta fel az önkormányzat. Nyertesként a tordai MBS Group Kft-t jelölték ki, ám két ajánlattévő ezt a döntést a nyár folyamán háromszor is megóvta. A fellebbezést utoljára október 29-én utasította el az illetékes hivatal, és elrendelte a szerződés aláírását, ami meg is történt.
A cégnek három hónap áll rendelkezésére a terv elkészítéséhez, és ha minden jól halad, tavasszal elkezdődhet a felújítás. A körülményes, bürokratikus munka egyelőre nem tölti el bizalommal Daiana Ghendert. „Egyszer talán a döntéshozók is megtanulják, hogy az állatok nem tudják megenni a papírokat” – összegez az igazgató.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.