A július elsejei határidőre nem fejeződtek be a sürgősségi munkálatok a parajdi sóbányánál
Fotó: László Ildikó
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán a B1 televíziónak nyilatkozva. Mint mondta, ez nem kevesebb, mint 6000 lejes fizetésemelést jelent. Közben a parajdi bányakatasztrófában érintett állami vállalatok vezetőinek leváltását kéri az RMDSZ, és a Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért felelős döntéshozók felelősségre vonását kérik környezetvédők is, akik civilként büntetőfeljelentést tettek a legfőbb ügyészségen
2025. július 03., 08:232025. július 03., 08:23
2025. július 03., 09:152025. július 03., 09:15
„Mondok egy példát a gazdasági minisztériumból, ahol néhány napja vagyok. A gazdasági minisztérium az a tárca, amelynek nagyon sok állami tulajdonú cége van. A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon, amikor egész Románia aggódott, a román állam erői ott voltak, hogy megpróbálják mérsékelni a kárt,
– idézte a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben politizáló gazdasági tárcavezető televíziós nyilatkozatát az News.ro hírügynökség.
Radu Miruță amúgy vasárnap személyesen is ellátogatott Parajdra, majd megállapítottan: nem fejeződnek be a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig. „Amit eddig mondtak nekem, annak egy része kozmetikázott. Ezt tapasztaltam a helyszínen” – fogalmazott a miniszter, kritikusnak nevezve a helyzetet.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Másnap, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is tárgyalt a sóbánya helyzetéről, úgy nyilatkozott, két beavatkozási forgatókönyvet fontolgatnak: a jelenlegi bánya felújítását vagy egy új bánya megnyitását, és „a végső döntést egy műszaki-gazdasági jelentés után hozzák meg, amely jelenleg véglegesítés alatt áll”.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
Még a gazdasági miniszter esti televíziós bejelentése előtt a parajdi bányakatasztrófában érintett állami vállalatok vezetőinek leváltását kérte ugyanakkor Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében rámutatott:
Kijelentését azzal indokolta, hogy a Salrom és a vízügyi hatóság által felügyelt sürgősségi munkálatok nem készültek el az eredeti, július elsejei határidőre. A kivitelező előbb betonhiánnyal, majd a hegesztési munkálatok elhúzódásával indokolta a várható tíznapos késést.
„Nem lehet tétlenül nézni most már azt, ahogy játszanak az emberek biztonságával, ahogy játszanak az emberek jövőjével, és ahogy veszélybe hozzák egy egész térség vízellátását” – jelentette ki Tánczos Barna a Kis-Küküllő menti települések sószennyezés miatti vízellátási gondjaira utalva.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, az érintett intézmények vezetői „nem végzik a dolgukat és felelőtlenek”, és emlékeztetett, hogy a szövetség már korábban figyelmeztetett: nem lehet ugyanazokra bízni a probléma megoldását, akik a felelőtlenségükkel előidézték.
– jelentette ki Tánczos Barna.
A Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért felelős döntéshozók – állami hatóságok vagy általuk szerződtetett cégek – felelősségre vonását kérik környezetvédők is. Márk-Nagy János és Szabó József közleményben számolt be arról, hogy június 29-én civilként büntetőfeljelentést tett az ügyben a legfőbb ügyészségen.
„Úgy véljük, hogy ez a rendkívül súlyos szennyezés, amely a fent említett folyók élővilágának teljes eltűnéséhez vezetett és potenciálisan negatív hatással lehet az ártéri élőhelyekre, valamint a Nagy-Küküllő és a Maros folyó élővilágára is, hibás döntések és/vagy a felelős személyek tétlenségének következménye” – közölték.
„Mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam által felelős beosztással megbízott vezetők súlyos következményekkel járó törvénysértéseinek árát az állami költségvetésből, azaz az adófizetők pénzéből fedezzék” – tették hozzá.
A büntetőfeljelentés indoklásaként említik
Mint ismeretes, a Korond-patak és a Kis-Küküllő vize június elején szennyeződött súlyosan az elárasztott parajdi sóbányából származó sós vízzel, miután a sóbánya fölött folyó patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és egyeztetés nélkül elbontotta a hozamcsökkentő gátakat, melyeket nemzetközi szakértők javaslatára húztak fel.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás