Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után

– idézte a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben politizáló gazdasági tárcavezető televíziós nyilatkozatát az News.ro hírügynökség.

Radu Miruță amúgy vasárnap személyesen is ellátogatott Parajdra, majd megállapítottan: nem fejeződnek be a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig. „Amit eddig mondtak nekem, annak egy része kozmetikázott. Ezt tapasztaltam a helyszínen” – fogalmazott a miniszter, kritikusnak nevezve a helyzetet.

korábban írtuk

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Másnap, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is tárgyalt a sóbánya helyzetéről, úgy nyilatkozott, két beavatkozási forgatókönyvet fontolgatnak: a jelenlegi bánya felújítását vagy egy új bánya megnyitását, és „a végső döntést egy műszaki-gazdasági jelentés után hozzák meg, amely jelenleg véglegesítés alatt áll”.

korábban írtuk

Parajdi sóbánya: két forgatókönyv került terítékre a védelmi tanács ülésén Bukarestben

Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).

Tánczos Barna: a parajdi bányakatasztrófában érintett állami vállalatok vezetőinek mennie kell

Még a gazdasági miniszter esti televíziós bejelentése előtt a parajdi bányakatasztrófában érintett állami vállalatok vezetőinek leváltását kérte ugyanakkor Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében rámutatott:

Kijelentését azzal indokolta, hogy a Salrom és a vízügyi hatóság által felügyelt sürgősségi munkálatok nem készültek el az eredeti, július elsejei határidőre. A kivitelező előbb betonhiánnyal, majd a hegesztési munkálatok elhúzódásával indokolta a várható tíznapos késést.

„Nem lehet tétlenül nézni most már azt, ahogy játszanak az emberek biztonságával, ahogy játszanak az emberek jövőjével, és ahogy veszélybe hozzák egy egész térség vízellátását” – jelentette ki Tánczos Barna a Kis-Küküllő menti települések sószennyezés miatti vízellátási gondjaira utalva.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, az érintett intézmények vezetői „nem végzik a dolgukat és felelőtlenek”, és emlékeztetett, hogy a szövetség már korábban figyelmeztetett: nem lehet ugyanazokra bízni a probléma megoldását, akik a felelőtlenségükkel előidézték.

– jelentette ki Tánczos Barna.

Felelősségre vonást sürgetnek a környezetvédők is

A Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért felelős döntéshozók – állami hatóságok vagy általuk szerződtetett cégek – felelősségre vonását kérik környezetvédők is. Márk-Nagy János és Szabó József közleményben számolt be arról, hogy június 29-én civilként büntetőfeljelentést tett az ügyben a legfőbb ügyészségen.

„Úgy véljük, hogy ez a rendkívül súlyos szennyezés, amely a fent említett folyók élővilágának teljes eltűnéséhez vezetett és potenciálisan negatív hatással lehet az ártéri élőhelyekre, valamint a Nagy-Küküllő és a Maros folyó élővilágára is, hibás döntések és/vagy a felelős személyek tétlenségének következménye” – közölték.

„Mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam által felelős beosztással megbízott vezetők súlyos következményekkel járó törvénysértéseinek árát az állami költségvetésből, azaz az adófizetők pénzéből fedezzék” – tették hozzá.

A büntetőfeljelentés indoklásaként említik

• az állami hatóságok hatékonyságának hiányát a felelősök felkutatásában és felelősségre vonásában,
• a politikai osztály komoly hozzáállásának és a civil társadalom érdemi reakciójának hiányát.

Mint ismeretes, a Korond-patak és a Kis-Küküllő vize június elején szennyeződött súlyosan az elárasztott parajdi sóbányából származó sós vízzel, miután a sóbánya fölött folyó patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és egyeztetés nélkül elbontotta a hozamcsökkentő gátakat, melyeket nemzetközi szakértők javaslatára húztak fel.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

korábban írtuk

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.