„Most már adataink vannak arra, hogy mind a két ország nyert a projektből, hiszen a Mezőségen 22 millió lejt ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalkozásoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt, 143 traktort, amiből 103-at Szászrégenben gyártottak” – részletezte Kozma Mónika.

Felidézte, több politikai támadás érte a programot:

Bár két európai uniós direktíva is lehetővé teszi, hogy a magyar kormány Romániában ítéljen oda támogatást, a jelentős ellenszél miatt egy bukaresti ügyvédi irodát is megbíztak, hogy vizsgálja meg ennek a jogi hátterét. Azt a jelentést kapták, hogy minden törvényes, ám előrevetítették, számolniuk kell azzal, hogy feljelentést tesznek az alapítvány ellen a romániai versenytanácsnál – részletezte Kozma Mónika.

A telekelés elbukott a romániai bürokráciában

A mezőségi program során a földtulajdon-viszonyok rendezésére 1500 lej támogatást nyújtottak parcellánként legtöbb tíz hektárra. Ezt azért tartották fontosnak, hogy a gazdák bebiztosítsák magukat, ha például az EU-s támogatások feltételrendszere változik, ám mindössze hetvenen pályáztak erre, és a november 30-i határidőig csak hárman tudták lezárni. „Önhibájukon kívül nem tudták rendezni a tulajdonviszonyt: Maros megyében fél évig nem volt prefektus, nem volt elég földmérő. Óriási csalódás volt, hogy nem sikerült áttörni ezt a falat, továbbra is nagy kihívás Romániában a tulajdonjog rendezése” – mondta Kozma Mónika, így Kolozs és Beszterce megyében erre már nem írtak ki pályázatot. Ott októberben megnyitották a felhívásokat, és 490 pályázatot nyújtottak be a két megyéből a mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyek, valamint a kis- és közepes vállalkozások. Ezeknél még nem történt meg az elbírálás.

Székelyföldön kétlépcsős stratégia 70 millió euróból

Jövőre székelyföldi programmal folytatódik a gazdaságélénkítő stratégia.

Kozma Mónika elmondta, első lépésben a nagyberuházásokat támogatják, a mezőgazdaságra összpontosítva, a feldolgozóiparra, élelmiszergyártásra. De például a könnyűipar fejlesztésére is figyelnek, azt szeretnék elérni, hogy több területen integrátor jellegű beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítóik, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Az év vége előtt ezt már közzéteszik, tavasszal már körvonalazódhat, hogy milyen jellegű beruházások jöhetnek létre, és akkor állítják össze a kiírást a kisebb összegű támogatásokra. Könnyű pályázati módra készülnek – már most „sok híresztelés” kering, ám Kozma Mónika arra kéri a székelyföldi vállalkozókat, hogy kövessék az alapítvány munkáját, kiírásait.

– szögezte le Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ez a program történelmi lehetőség arra, hogy újjáépüljön a száz év alatt elhiteltelenített közösségi együttműködés, a hit, hogy érdemes itthon maradni. „Ha Bukarestben Rareș Bogdan műsorvezető visít, azt jelzi, hogy ez egy nagyon jó program. Bukarestnek azt kell látnia, hogy az áfa és a személyi jövedelemadó révén a támogatás 40 százalékát megkapja – tapsolnia kellene, hogy helyette a magyar állam segíti egy általuk szegénynek nevezett régió felemelkedését, másrészt a mintaprogramot kiterjeszthetné a leszakadt régióira” – fogalmazta meg Antal Árpád.

Székelyföldön fel vagyunk készülve, hogy kulturális-gazdasági erőteret alakítsunk ki – jelentette ki Tamás Sándor a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Hozzátette, a tulajdonviszony rendezését is „át kell gyúrni, mert ezek a földek-erdők be voltak telekkönyvezve nagyapáink nevére”.