Hozzáteszi: ilyen kérdésekben a kisebbségek védelmezőjeként az Európai Uniónak kötelessége volna közbelépni és támogatni a kisebbségek álláspontját. A FUEN a továbbiakban megállapítja: a budapesti és bukaresti kormányok számára világossá kell tenni, hogy egy ilyen vitát nem a kisebbségek kárára kell folytatni.
Eközben Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnapi sugásfürdői sajtótájékoztatóján kijelentette: felhívta Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus figyelmét, hogy a törvény nem tiltja a helyi szimbólumok használatát. Emlékeztetett, három hete a prefektusok körlevélben fenyegetik a székely zászlót kitűző polgármestereket. Borbély pozitívumnak nevezte, hogy kevés olyan ember van már az országban, aki ne ismerné a székely zászlót, és hogy sok román közéleti személyiség az ügy mellé állt. A politikus ugyanakkor üdvözölte, hogy eltávolították Codrin Munteanu korábbi prefektust, aki, mint mondta, a feszültség forrása volt. „A magyar nyelvhasználat kapcsán felmerült vitákat úgy lehet lezárni, ha az új alkotmányban a magyar nyelv hivatalos regionális státust kap. És tisztázni kell, hogy az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő közalkalmazottaktól természetes elvárás, hogy beszéljenek magyarul” – szögezte le Borbély.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök tegnapi közleményében rámutat: tudomására jutott, hogy Ilie Şandru maroshévízi lakos sorra feljelenti a megye iskoláinak igazgatóit és a polgármestereket, akik nem vették le az általuk vezetett intézmény épületéről a székely zászlót, mivel szerinte törvénytelen annak kitűzése a középületekre. A megyeelnök ezúton is hangsúlyozza, hogy a marosvásárhelyi ítélőtábla tavaly szeptemberi döntésével azt a Hargita Megyei Tanács által hozott határozatot semmisítette meg, amely kimondta, hogy a kék-arany színű lobogó a megye hivatalos zászlója.
Az 1994. évi 75. számú törvény viszont Románia, illetve más államok zászlajára vonatkozik, egyéb jelképre nem, amint azt Adrian Jean Andrei prefektus is korábban elismerte. Borboly Csaba a Hargita megyei közintézmények vezetőire bízza annak eldöntését, hogy a hatósági fenyegetések hatására leveszik-e a zászlót, vagy saját felelősségükre a helyén hagyják, ők ugyanis nem voltak részesei a fent említett pernek, és az ítélet indoklása sem jelent még meg a Hivatalos Közlönyben. Ugyanakkor a csíkszeredai megyeházán továbbra is ott leng a zászló a megyeelnök felelősségére.
Az elöljáró egy másik félreértést is el kíván oszlatni. Többen megkeresték az utóbbi időben azzal a kérdéssel, hogy kitűzhetik-e házukra vagy egyéb magánterületen a székely zászlót. A vita azonban arról szól, hogy hivatalos helyen kihelyezhető-e ez a jelkép, azt viszont a román államfő és más vezető politikusok sem vitatják, hogy a közösségi szimbólumok szabadon használhatók ünnepeken, eseményeken, valamint magánterületen. „Tehát nyugodtan használhatja mindenki a székely zászlót” – biztatott Borboly.
| Az RMDSZ tárgyalási alapként kezeli a szövetség által már 3 éve bemutatott, 16 kisebb régió létrehozásáról szóló régióátszervezési projektet – hangsúlyozta Sepsiszentgyörgyön Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Mint mondta, a témában párbeszédet folytatnak Victor Ponta miniszterelnökkel, és abban bíznak, hogy a kormánykoalícióval is tudnak egyeztetni. Mint ismeretes, az RMDSZ a Kovászna, Hargita és Maros megyéből álló régiót szorgalmazza. A Székelyföld régió nem etnikai alapú, hiszen ha az lenne, akkor csak Maros megye fele és Kovászna megye kétharmada lenne benne, mondta a politikai alelnök, aki szerint utcai megmozdulásokat szerveznek, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak. Antal Árpád szentgyörgyi polgármester szerint egyébként a szabad társulás elve alapján kellene megalakuljanak a régiók. Az elöljáró rámutatott: az uniós alapokat az egy főre eső bruttó nemzeti termék (GDP) alapján lehet lehívni, tehát a szegényebb megyék érdeke, hogy társuljanak, mert ahol alacsonyabb a GDP, több pénzt hívhatnak le, ez pedig segít a felzárkózásban. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok