Francia és holland érlelt sajtok készülnek a györgyfalvi kézműves sajtműhelyben (VIDEÓ)

Kisvállalkozásuk szerencsésen indult, mert egy Start-Up Nation pályázat révén 2017-ben 200 ezer lejes vissza nem térítendő finanszírozáshoz jutottak bukaresti kormányzati forrásból. Az önerőből felépített sajtműhelyt és érlelőpincét az elnyert pályázati támogatásból rendezték be élelmiszeripari gépekkel, és egy kis teherjárműre is futotta.

Ezzel azonban nem értek véget a györgyfalvi sajtműhely megpróbáltatásai. A 2020-as évek elején uniós nyomásra változtak az élelmiszergyártás előírásai, amelyek rendkívül megnehezítették az olyan tejfeldolgozó kisvállalkozások életét, ahol nem saját farmon előállított tejet dolgoznak fel. Nagyék indulás óta egy magyarszováti tejtermelő gazdaságtól vásárolják a feldolgozásra váró nyers tejet, ezért úgy tűnt, fel kell számolják vállalkozásukat.

Az állattartó farmmal nem rendelkező kis sajtműhelyeket és egyéb tejfeldolgozókat be akarta zárni az állategészségügyi hatóság, ám Nagy Ákos minden követ megmozgató lobbijának köszönhető, hogy cége, és a hozzá hasonló sok más kisvállalkozás megmenekült a brüsszeli szigorítások közepette. A györgyfalvi sajtműhely tulajdonosa a Krónikának elmondta, hogy politikusokon keresztül igyekezett megoldást találni a helyzetre, az új szabályok szerint ugyanis a kis sajtműhelyek ugyanolyan elbírálás alá estek volna, mint a nagy tejfeldolgozó vállalatok.

korábban írtuk

Igazi különlegességeket is előállítanak az érmelléki kézműves sajtkészítő műhelyben (VIDEÓ)

Barta Anett érköbölkúti tejfeldolgozó érlelt sajtjait szerte Bihar megyében ismerik a fogyasztók. A 11 tehenes gazdaság tejét feldolgozó kis sajtműhely sokféle sajtkülönlegességet állít elő, amivel áruházakban nem találkozik a vásárló.

Végül a Kolozs megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság volt vezetője, az országos hatóság jelenlegi alelnöke, Ioan Oleleu kereste meg őket, hogy a helyszínen tájékozódjon a Nagy család, és a hasonló problémákkal küzdő sorstársak panaszairól. A látogatásnak az lett a hozadéka, hogy

Két sajtféle készül: egy francia és egy holland

Videós riportunkban bemutatjuk a sajtkészítés állomásait, vendéglátónk mindegyik munkafázison végigvezet. A magyarszováti Domokos családtól heti egy alkalommal érkezik 400 liter tej, amit hétfőn és kedden dolgoznak fel a 200 literes, számítógép-vezérlésű feldolgozókádban.

„A kád a műhely lelke, egy sokrétű gép: ebben történik az enyhe hőkezelés, a pasztörizálás, a tej beoltása, az után-melegítés, majd az alvadék felvágása. Innen kosarakba szedjük ki az alvadékot, elkezdődik a 24 órát tartó préselési folyamat, majd a nyersanyag a sózókádba kerül 3-5 napig” – magyarázza a sajtkészítés első lépéseit a sajtmester.

Második sajtjuk holland recept alapján készül. Azért döntöttek a gouda mellett, mert az érlelőben a sajtok felszíni gombái, a kéregflórája mindenre átterjed. Az volt a kérdés, hogy a trappista érése mellett milyen sajt fér meg, hogy az ne befolyásolja a másikat. Így esett a választás a goudára, ami egy viaszolt sajt, a viasz pedig megvédi a terméket a trappista felszíni penészétől.

Kolozsváron kívül más nagyvárosokba is terjeszkednének

A sajtérlelő pince jóval hűvösebb helyiség, aminek védett a mikroklímája, itt a trappistát legalább három hónapig érlelik. Egy tejkészítési napon a trappistából két nagyobb és egy kisebb guriga készül, a kicsi kerek sajtokat kilenc hónapig, egy évig érlelik. Nagy Ákos olyan sajtokat is mutat, amelyek másfél éve érnek, de akad négyéves sajt is a pincében. Ezek azok a sajtkülönlegességek, amire a fine dining éttermek vadásznak: ezek Erdélyben egy hasonló, ,,matuzsálem-korú” francia vagy holland sajt árának a töredékéért kelnek el, de a sajtműhelynek így is megéri, ha a nagyobb mennyiségben értékesített, 3-4 hónapos termékei mellett a sajtkülönlegességeire is akad vevő.

Termékeik zöme Kolozsváron fogy el a partnerüzletek révén. Sikerült bekerülniük a Profi üzletlánc helyi kézműves termékeket forgalmazó standjaira is, ami fontos előrelépés a cég életében. Nagy Ákos úgy látja, hogy a piaci igények igen változóak, ezért nehéz hosszabb távra tervezni. Volt már olyan időszak, amikor színültig tele volt az érlelőpince, most jócskán férne még bele. Mindig a karácsony előtti időszak jelenti a csúcsszezont, de már 3-4 hónapra előre biztonságosan tudnak tervezni, kialakult a felvevőpiac elvárása.

,,A következő időszakban szeretnénk Románia több városában is terjeszkedni, hogy ne Kolozsvár legyen sajtjaink jórészt egyetlen felvevő piaca. Kezdünk nyitni más városok felé is: Jászvásáron, Temesváron és Bukarestben tervezzük a forgalmazást, amihez nyilván bővíteni kell a termelést, de ez viszonylag könnyen megoldható” – foglalja össze tömören terveiket a györgyfalvi Caseus kézműves sajtok készítője, Nagy Ákos.