Másképp kell csinálni. A csíksomlyói tűzeset rendszerszintű problémákra világított rá
Fotó: Veres Nándor
A mélyszegénység, szegregáció, tudatosítás, rasszizmus témaköreit járták körül az Érted Talks című online beszélgetéssorozat hétfő esti adásában, amelyben Kiss Tamás szociológus, kisebbségkutató, valamint András Lóránd, a mélyszegénység munkacsoport Hargita megyei koordinátora értekezett a nemrég történt csíksomlyói tűzeset apropóján.
2021. február 23., 14:422021. február 23., 14:42
2021. február 23., 15:112021. február 23., 15:11
A romakérdésről szerveztek online beszélgetést hétfő este szakemberek meghívásával az Érted néven futó erdélyi magyar közösségépítő és értékteremtő kezdeményezés részeként. B. Szabó Zsolt az Érted Talks nevű sorozat eseményének házigazdájaként elmondta, szeretné, ha a sokak által érzékenynek tartott téma inkább érdekessé válna. És jó lenne, ha sikerülne megérteni a romakérdést, vagy legalább közelebb kerülni a megértéséhez – éppen ezért kapta a RomaNorma címet az Érted Facebook-oldalán online közvetített, visszanézhető beszélgetés.
„Két alapvető trendről beszélhetünk.
Második a közösségi médiában burjánzó idegenellenesség és gyűlöletbeszéd. A közösségi média ezt a jelenséget felerősítette, sokkal felszabadultabban nyilvánulnak meg az emberek akkor, ha a számítógép mögül teszik ezt” – fejtette ki a véleményét Kiss Tamás szociológus, kisebbségkutató. Ugyanis a kolozsvári szociológus szerint lebomlanak a korlátok a közösségi médiában, de ezzel szemben a politikai korrektség új korlátokat ad. Ennek eredményeképp vagy nem tudunk beszélni bizonyos témákról vagy pedig gyűlöletbeszédet generálunk.
A másik meghívott, András Lóránd, a mélyszegénység munkacsoport Hargita megyei koordinátora elmondta, hogy a romakérdés önmagában nem probléma, ezzel szemben ennek a kontextualizálása viszont érdekes kérdés. Úgy gondolja, hogy kulturális, gazdasági, politikai és egyéb oldalról is megközelíthető témáról van szó. Ugyanakkor az elmúlt hetek eseményei kapcsán is világossá vált, hogy
Sem építkezési engedéllyel, sem a területek tulajdonosainak beleegyezésével nem rendelkeznek a csíksomlyói romatelepen felhúzott épületekben lakók. A törvénytelenség megszüntetése és a terület felszabadítása érdekében csak a telektulajdonosok indíthatnak bírósági eljárást, de ez nem egyszerű.
Kiss Tamás kisebbségkutató szerint fontos kiemelni azt, hogy a többségi társadalom a legtöbb esetben úgy tekint a kisebbségekre, mint akik passzív módon befogadnak valamiféle politikát, és nem veszik figyelembe azt, hogy a kisebbségen belül is különböző aktorok vannak. Minden fajta integrációs startégiának az kell legyen a kezdete, hogy megkérdezzük a helyi roma elitet: ha ebből a jelenlegi, a már-már kasztszerű állapotból kikerültek, azt milyen stratégiákon keresztül teszik. Szeretnének kisebbséget építeni, mint az erdélyi magyarok, vagy inkább integrálódni, asszimilálódni.
Az erre adott válaszok településenként függenek attól, hogy milyen intézmények vannak jelen. Itt kiemelte a szakember a neoprotestáns egyházak szerepét, melyek egyfajta közösségi inkubátorházakként működnek. „Ezek az egyházak azt mondják, hogy testvérek vagyunk az úrban, van egy új identitásunk. Ez jóval szimmetrikusabb viszonyokat teremt. Elmosódnak ezáltal az etnikai határok.
– magyarázta Kiss Tamás. Hangsúlyozta azt is, nem eleve adott, hogy milyen irányokba indulnak el ezek a roma közösségek.
Fotó: Veres Nándor
„Ha létezik egy közös együttélés, de nincs egy közösségi szabályrend, ami szerint együtt élünk, akkor ez nagyon könnyen felborulhat. Ilyen esetekből indulhatnak ki olyan deviáns egyéni vagy akár társadalmi folyamatok, amelyek aztán utólag nem követhetők, nem modellezhetőek és nem eszközölhetőek beavatkozások” – világít rá András Lóránd. Ha ezzel a kérdéssel bárki elkezd foglalkozni, a legfontosabb a miérteknek a megértése, hogy az adott történéseknek mi lehet az oka, mert ha nem értjük, nem tudunk majd beavatkozásokat eszközölni.
Többszáz éves együttélés alatt, relatív jó viszony jellemezte a magyar és roma közösség együttélését, ahol mindenkinek megvolt a maga szerepe.
Visszaköltözik a Somlyó utca 33-ba a tűzkárosultak többsége – ezt Sógor Enikő csíkszeredai alpolgármester jelentette be szerdán, miután előző nap az Erőss Zsolt Aréna lakóival folytatott egyeztetést a városháza. A környék lakói nem örülnek a visszaköltözés hírének.
Kiss Tamás úgy véli, hogy bizonyos szempontból egy határponthoz érkeztünk. Volt egyfajta konfliktusmentes együttélési modell, ez azonban alá-fölé rendeltségen alapult. Ez etnikai kasztrendszernek nevezzük, amellyel a legfőbb probléma az, hogy nem tartható fenn. Ennek több oka is van. Egyrészt ideológiai okok miatt, hiszen az emberi jogoknak, egyenlőségnek van egy térnyerése, amely helyi roma aktorok cselekvési stratégiáját is meghatározza.
Másrészt strukturálisan sem tartható fenn. A székelyföldi vagy partiumi falvakban azok a mezőgazdasági tevékenységek felbomlottak, ahol a romák napszámosok, a nem romák pedig a munkaadóik voltak.
András Lóránd úgy véli, az határozza meg az egyén cselekvését, hogy milyen lehetőségei vannak.
Itt példaként a rendszerváltás után történt nagy liberalizációs folyamatot hozza fel, amelyben adott volt egy közösség, amelynek nem voltak addig sem lehetőségei, és amely képtelen volt felzárkózni. Éppen ezért beleegyezését adta abba, hogy alárendelt legyen. Egyetértett Kiss Tamással abban, hogy egy olyan időszakban vagyunk, amelyben komoly változások történek, és nem mindegy, hogy kik irányítják.
Fotó: Pinti Attila
A mélyszegénységi munkacsoport koordinátora elmondta, hogy a tudatosítás folyamatában az érzékenyítés a legfontosabb. Amihez szükséges a közösségi akarat, hogy a kérdés megoldódjon, arra van szükség, hogy megértsük, a másik mit akar, és nem kell feltétlenül egyetérteni. Ha ez nem történik meg, akkor kell egy magasabb szintű beavatkozás. Vagy pedig a kettőnek kell párhuzamosan működnie.
Eközben a szociológus elvi szinten egyetért azzal, hogy az oktatás egy alapvető emberi jog, de ettől függetlenül ezt a kérdést az adott egyének élettörténeti kontextusában kell nézni.
– emelte ki a szakember. A legtöbb sikeres mobilitási pálya nem az oktatáshoz kapcsolódik. De ez nem csupán a roma életstratégia problémája, hanem az oktatási kínálat gondja is, ez egy általános probléma. Az oktatási rendszernek is alaposan át kell alakulnia, hogy ez reális alternatívát tudjon nyújtani.
András Lóránd szerint a telepi realitás, azaz a cigánytelepeken észlelhető valóság azonban teljesen más képet mutat, nap mint nap foglalkozni kell, ugyanis csak aktív, folyamatos jelenléttel lehet bármit is elérni. Ezért működnek jól a neoprotestáns egyházak és a civil szervezetek, amelyek emberfeletti munkát végeznek. A „mezei szocmunkások” reggel velük kelnek, este velük fekszenek. Ezek az emberek nem fogják megváltani a rendszert, hiszen nem látják vagy értik a makroszintű és társadalmi folyamatokat, mégis fontos a jelenlétük.
Bár nehéz szívvel mondanának le csíksomlyói lakóhelyükről, a tűzkárosultak többsége hosszú távon úgy látja, más helyszínen, egymástól külön élve jobb sorsuk lehetne. A hogyan továbbról azonban a csíkszeredai önkormányzatnak sincs pontos terve.
A koordinátor úgy véli, hatalmas lehetőség van a kezükben, ugyanis a január 7-ei csíksomlyói tűzeset – amelyben több százan váltak hajléktalanná – rávilágított egy kényelmetlen kérdésre: olyan rendszerszintű hiányosságok vannak, amivel nem tudnak mit kezdeni, de felhívta a figyelmüket arra, hogy lehet másképp is. Hatalmas szolidaritásnak lehettünk tanúi, három óra elteltével a tűz kitörése után már érkeztek az adományok és a segítség.
Jelenleg 126 ember él a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában ideiglenesen elszállásolva. Csecsemőtől a nyugdíjas korúig mindenki megtalálható, vannak betegek, jó kedélyűek, és vannak, akik hálásak, és vannak elégedetlenek. De mindannyiukra jellemző a hatalmas bizonytalanság. Természetesen vannak elképzelések és tervek. Megjelent egy közös szándék, hogy szakmai iránymutatással kezeljék a helyzetet. Nem az önkormányzat dönti el, hogy hol fognak lakni azok az emberek, hanem elindult egy participatív, közös, kompromisszumokra épülő megoldás. Amely hatalmas lehetőség és felelősség is egyben.
Pillanatnyilag a Caritas és a Máltai Szeretetszolgálat heti beosztással dolgozik az arénában, azonban továbbra is szükségük van önkéntesekre és adományokra. Emlékeztetett: a segíteni vágyók pénzadományaikat a Caritas szervezeten keresztül juttathatják el, ezen felül élelemre, gyógyszerekre van a legnagyobb szükség.
Húsz ház égett részben vagy teljesen le a Csíkszereda városhoz tartozó Csíksomlyó nyomornegyedében csütörtök este kiütött tűzben – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás