Folytatódnak a viták Kolozsvár márkázásáról

Zsúfolásig megtelt a kolozsvári városháza üvegterme a város márkázásáról szóló harmadik konzultáción, melynek keretében két bemutatót tekinthettek meg a jelenlévők. Szakáts István az AltArt Alapítványnak a város márkázási folyamatára, módszertanára tett javaslatot, míg Kádár Magor tanszékvezető irányítása mellett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikációs Tanszékének harmadéves diákjai által készített tervet is bemutatták.

„Úgy gondolom, a mai tanácskozás nagyon hasznos volt abból a szempontból, hogy kezd kialakulni bennünk, illetve a kolozsváriakban egy kép, hogy miről is szól egy brand vagy márka, hogyan is kell azt felépíteni. Nagyon sokat tanultam a mai tanácskozásból” – nyilatkozta a Krónikának Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos. Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének elnöke is értékelte a prezentációkat. „A Kádár Magor által bemutatott terv a csütörtöki bemutatóhoz képest sokat csiszolódott, azóta belekerültek olyan dolgok, amelyeket hiányoltunk. Színvonalas volt a prezentáció, nagyon jó kiindulási alap” – fogalmazott a politikus. A Szakáts István által felvázolt menetrend szerint az első hónapban a városi önkormányzat aktív részvételével az intézményi hátterét kell megteremteni a város márkázásának.

Ezt követné a társadalmi, kulturális, oktatási munkacsoportok létrehozása a civil szféra bevonásával. Kádár Magor prezentációja már jóval konkrétabb volt, bár ő is a város márkázási kereteit jelölte ki, de mindezt úgy, hogy lajstromba vette a város értékeit. Szemléltetésként egy kör alakú grafikont mutatott be, amelyben központi szervező elvként a multikulturalizmus szerepel, ehhez kapcsolódik a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport mint Kolozsvár legfőbb értékhordozó területei. A városnapokat illetően nem mozdultak előre a tárgyalások, ezért Sorin Apostu Kolozsvár polgármestere szavazást írna ki a témában. Az RMDSZ és az EMNT álláspontja a városnapokat illetően is szinte azonos.

Gergely Balázs kifejezte, elvi fenntartásai vannak a szavazás módszereit illetően, bár nem tartja rossz ötletnek a lakók megkérdezését, s úgy fogalmazott: mindent be kell vetni, hogy a közös magyar álláspont mellé állítsák a kincses város lakóit. „Nem szeretném a városnapokat történeti eseményekhez kötni, mert ezeket különböző etnikai közösségek teljesen másként értelmeznek” – szögezte le Csoma Botond, aki egyetértett Gergely Balázzsal abban, hogy a városünnepet egy májusi időpontban kellene megszervezni.