2012. december 18., 08:532012. december 18., 08:53
„Több magyarországi akadémiával is tárgyaltunk arról, hogyan lehetne a legkönnyebben megvalósítani szakmai és anyagi szempontból az együttműködést. Végül azért állapodtunk meg a Puskás-akadémiával, mert az ő elképzelésük volt számunkra a legmegfelelőbb” – tudtuk meg Szondy Zoltántól.
Tajti József, a Puskás-akadémia operatív igazgatója elmondta továbbá, a székelyföldi tömbmagyarság számára egy olyan támogatási központot szeretnének létrehozni, ahol kiváló képzést tudnánk biztosítani tehetséges gyerekeknek, a legjobbakat pedig felvennék a felcsúti iskolába.
„Már most is három székely gyerek tanul nálunk. Azt tapasztaljuk, hogy a jó képességű székely gyerekeket a romániai szabályok miatt leghamarabb tizenkét évesen, legkésőbb pedig csak tizenhat évesen lehet leigazolni. Ezért kellene a Székelyföldön egy olyan magas szintű képzést biztosítani, hogy 16 éves korig megtanulhassák a foci alapjait, utána pedig a legjobbak átkerülhetnek a mi akadémiánkra” – magyarázza Tajti József.
A Puskás-akadémia és a Csíkszereda központú Székelyföld-akadémia között tehát partneri, illetve szakmai viszony fog működni: 14–15 éves korig Csíkszeredában, valamint az alközpontokban – Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön és Baróton – egységes, magyarországi szakmai rend alapján zajlana a képzés.
„A gyerekek 14 éves korukig saját településükön tanulnának, majd a középiskola megkezdésével beköltöznének a csíkszeredai kollégiumba, ahol tovább folyna a képzésük. A legügyesebbek bármikor átkerülhetnek Felcsútra, a többiek 14 éves korukig otthon, helyi klubokban fociznának.” Az edzők feladata, hogy a következő hetekben a Bozsik tehetségkutató program keretében saját településeiken elkezdjék a 6 és 11 év közötti fociszerető gyerekek toborzását, akik számára elindítják az egységes képzést.
Kozán István
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok