Hirdetés

Figyelemmel követett magyar–román viszony: Csíkszeredában járt az amerikai nagykövet

Borboly Csaba és Hans Klemm Csíkszeredában •  Fotó: Hargita Megyei Tanács

Borboly Csaba és Hans Klemm Csíkszeredában

Fotó: Hargita Megyei Tanács

Csíkszeredában járt hétfőn Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, akit Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a magyar jogsérelmekről tájékoztatott. Klemm közölte: kiemelt figyelemmel követik a magyar–román viszonyt.

Balogh Levente

2018. július 23., 17:572018. július 23., 17:57

2018. július 23., 18:032018. július 23., 18:03

Az Egyesült Államok nagykövetsége kiemelt figyelemmel követi a románok és a Romániában élő magyarok közötti viszony alakulását – jelentette ki hétfőn Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete Csíkszeredában. A diplomata többek között Borboly Csabával, a megyei önkormányzat elnökével és Jean-Adrian Andrei prefektussal találkozott. A prefektusal folytatott beszélgetést követően elmondta: egy hetet tölt Erdélyben, ahol több megyét is meglátogat, Hargita megye pedig kiemelt célpontja volt.

Idézet
Ez a harmadik látogatásom itt, két éve és tavaly télen is voltam itt. Felfedeztem a megye és természetesen az emberek szépségeit is. Csodálatos, és amikor csak tudok, eljövök”

– mutatott rá Klemm. Arra a kérdésre, mi a véleménye a magyar-román viszonyról, a nagykövet elmondta, annak alakulását kiemelt figyelemmel követik. „Igyekszem derűlátó lenni azzal kapcsolatosan, hogy nem csupán a magyar, de a többi kisebbséget is teljes mértékben tiszteletben tartják Romániában” – tette hozzá Klemm.

Hirdetés

„A magyar közösség helyzete romlott”

A nagykövet a prefektus mellett Borboly Csabával, a megyei önkormányzat elnökével és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is zárt ajtók mögötti tárgyalást folytatott. Lapunk kérdésére Borboly Csaba közölte: a találkozón minden, a magyar közösség jogköveteléseit és sérelmeit érintő témakörről szó esett. A találkozó után a Hargita megyei önkormányzat közölte:

a megbeszélésen Borboly arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy legutóbbi, 2016 szeptemberi látogatása óta a magyar közösség helyzete nem hogy javult volna, de romlott. Ez nem csupán a politikum szintjén történt – bár tetten érhető egyes román pártok radikalizálódása –, hanem a magyarellenes küzdelem frontját „obskúrus módon áttolták a bírósági tárgyalótermekbe”.

„Az utóbbi években nőtt azon perek száma, amelyek során a kisebbségeknek biztosított jogokat a bíróságok megsemmisítik, így a bíróságok gyakorlatilag törvényhozó intézménnyé léptek elő. Bár a nemzeti kisebbségek jelképhasználatát törvény szavatolja, a magyar közösségeket és helyi választott tisztségviselőket bírósági ítéletek kötelezik a székely jelképek és a magyar nyelvű feliratok eltávolítására” – mutatott rá Borboly a találkozón.

Emlékeztetett: a Hargita megyei önkormányzat a romániai történelmi régiók jelképeiről készül kiállítást szervezni, az intézményben máris látható Moldva, Bukovina, Máramaros és Erdély zászlaja, ami „máris felkeltette azok figyelmét, akik provokálnak, és bíróságon támadják meg a magyar közösség nyelvét és szimbólumait”.

Borboly Csaba kitért azon példákra is, amelyek azt bizonyítják, hogy újraállamosítási folyamat kezdődött, amely nyomán a román állam visszaveszi a magyarok ingatlanait és közösségi vagyonelemeit, ehhez pedig néha az 50-es évek sztálinista, szekus ihletésű ítéleteit veszik alapul.

Még rosszabbra számítanak

A megyei önkormányzat elnöke szerint nyomás nehezedik a prefektúrákra és a központi kormányzatnak alárendelt megyei intézményekre, amely azt célozza, hogy tartsák életben a magyar–román feszültséget. Borboly szerint a következő két évben az várható, hogy egyes román politikai erők tovább radikalizálódnak, mivel négy választást is rendeznek.

Borboly tájékoztatta Klemmet arról is, hogy komoly problémát jelent az anyanyelvhasználat a különböző intézményekben,

beleértve a rendészeti intézményeket és az igazságszolgáltatást is. Rámutatott: bár az anyanyelvhasználatot törvény szavatolja, az gyakorlatilag lehetetlen, ezért pedig egyetlen illetékes sem vonható felelőssségre.

Valós autonómiát kérnek

A politikus szerint a diszkrimináció egyértelmű bizonyítéka az, hogy jelentős számú magyar diák bukott meg a román érettségin, hiszen létezik ugyan egy olyan előírás az oktatási törvényben, hogy a kisebbségi diákoknak különleges tanterv szerint kell a románt tanítani, illetve a vizsgákat megszervezni, ám eddig a szaktárca semmilyen intézkedést nem tett ennek érdekében.

Idézet
Így gyakorlatilag magyar diákok egész generációit diszkriminálták és diszkriminálják a továbbiakban is”

– mutat rá a közlemény. Borboly hozzátette: emiatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult. Kitért arra is, hogy Klaus Johannis államfő, valamit az ellenzéki pártok, különösen a liberálisok minden olyan törvénytervezetet megtámadnak, amely a kisebbségi oktatást szolgálná.

Az elnök azt is felrótta, hogy a jelentős infrastrukturális beruházások elkerülik a régiót, akadályozva a megye gazdagsági fejlődését, ez pedig a fiatalok elvándorlásához vezet. „Valós autonómiára és a közigazgatás központosításának tényleges felszámolására van szükségünk. Minden olyan döntést, amely közvetlenül egy közössséget érint, az illető közösségnek kell meghoznia, legyen az helyi vagy területi közösség. Ez a bánságiaknak, a dobrudzsaiaknak és a székelyeknek is jó.

Idézet
Bukarest nehezen mozog, és általában rossz döntéseket hoz.

Elfogadhatatlan például, hogy a jövő generációk oktatása, akiknek tovább kell építeniük Romániát, fejkvótákon alapul. Az oktatási tárca iskolák összevonásában és a fejkvóta alkalmazásában gondolkodik. Tényleg ez a jövőkép, amelyre építeni akarnak? Számunkra elfogadhatatlan ez a gondolkodás, minden iskoláért, tanárért, minden kulturális létesítményért harcolni fogunk” – szögezte le Borboly.

Klemm az ősszel visszatér

Hans Klemm a találkozón elmondta, több tárgyalást is folytatott a kisebbségi oktatásban érintett minisztériumok illetékeseivel, akik részéről jelentős rugalmatlanságot tapasztalt. Egyben javaslatot tett egy találkozóra a megyei önkormányzat elnöke és a nagykövetség emberi jogi tanácsosa között.
Hozzátette,

a farsangbúcsúztatón tett látogatása volt az az esemény, amely során valós képet kapott a Hargita megyében élő közösségek értékeiről, és amely fölkeltette az érdeklődését a vidék iránt.

Ennek nyomán Borboly Csaba meghívását elfogadva őssszel visszatér Hargita megyébe. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt román körökben felháborodást keltett, hogy a Sepsiszentgyörgyre látogató Klemm székely zászlóval fényképezkedett a háromszéki önkormányzati vezetők társaságában.


1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 24., péntek

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok

A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is

Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is
2026. április 24., péntek

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót

Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót
2026. április 24., péntek

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma

Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma
2026. április 24., péntek

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése

Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése
2026. április 23., csütörtök

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit

Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét
2026. április 23., csütörtök

Kéttucatnyi házkutatás magyar többségű falvakban és városban

A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.

Kéttucatnyi házkutatás magyar többségű falvakban és városban
2026. április 23., csütörtök

Vasárnaptól ismét látogatható a román királyi család soborsini rezidenciája

Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.

Vasárnaptól ismét látogatható a román királyi család soborsini rezidenciája
Hirdetés
Hirdetés