
A katolikus egyház feje vasárnap egy görögkatolikus roma közösségbe is ellátogatott Balázsfalván
Fotó: vaticannews.va
Bocsánatot kért egyháza nevében Ferenc pápa a hátrányos megkülönböztetés miatt, amely a történelem során a roma közösségeket érte, és amely a katolikus egyháztól sem volt idegen.
2019. június 02., 18:502019. június 02., 18:50
2019. június 02., 18:532019. június 02., 18:53
A katolikus egyház feje vasárnap egy görögkatolikus roma közösségbe is ellátogatott a Fehér megyei Balázsfalván. „Az egyház nevében bocsánatot kérek az Úrtól és tőletek azokért a pillanatokért, amikor a történelem során hátrányosan megkülönböztettünk, bántalmaztunk, vagy elhibázott módon, Káin, és nem Ábel tekintetével tekintettünk rátok, és nem tudtunk elismerni, nem tudtunk értékelni benneteket a sajátosságaitokban” – jelentette ki a katolikus egyházfő.
Ferenc pápa bevallotta: teher nyomja a szívét, mégpedig a diszkrimináció, a szegregáció és a rossz bánásmód terhe, amit a roma közösségeknek kellett elszenvedniük. Szerinte a történelem azt bizonyítja, hogy a keresztényektől, még a katolikusoktól sem volt idegen ez a bánásmód. Közölte: emiatt szeretne bocsánatot kérni. A pápa Káin és Ábel bibliai történetével szemléltette a közömbösség romboló hatását.
„Káin számára nem volt fontos a testvére. A közömbösséggel tápláljuk az előítéleteket és gyűlöletre uszítunk. Ahányszor elhamarkodottan ítélünk, szavakkal megsértjük a másikat, távolságot ékelünk egymás közé. Amikor valakit hátrahagyunk, az emberiség nem tud már előre menni. Nem vagyunk jó keresztények, de még emberek sem, ha nem vagyunk képesek látni magát a személyt előítéleteink nélkül. Az emberiség történelmében mindig lesznek Ábelek és Káinok” – mutatott rá Balázsfalván a szentatya.
A katolikus egyházfő roma gyerekek körében
Fotó: Vatican News
Azt tanácsolta a jelenlevőknek, hogy ne tartsanok haragot, mert „rosszal nem lehet megjavítani a rossz dolgokat, a bosszú nem lesz elégtétel az igazságtalanságra, a harag nem tesz jót a szívünknek és a magunkba zárkózás nem közelít mások felé”. Szerinte Jézus útját kell követni, ami fáradtságosabb ugyan, de ez az út vezet a békéhez, és ez az út a megbocsátásáon keresztül vezet. „Népként nem kell félniük attól, hogy megmutassák sajátosságaikat, amelyek megjelölik útjukat, és amelyekre oly nagy szükségünk van: az élet és a család értékelése; a szolidaritás, a vendégszeretet, a közösség gyengébb tagjainak a megsegítése, védelme; az idősek iránti tisztelet; a vallásosság, a spontenaitás és az élet szeretete. Ne fosszák meg a társadalmat, amelyben élnek ezektől az értékektől, de fogadják el mindazt a jó dolgot, amelyeket mások nyújthatnak” – jelentette ki Ferenc pápa a cigány közösség tagjainak.
A katolikus egyházfő rámutatott arra is, hogy gazdagabban távozik Romániából. „Magammal viszem a helyeket és pillanatokat, de főként az emberi arcokat. Ezek az arcok meg fogják színesíteni emlékeimet és jelen lesznek imáimban. Most megáldom önöket, de előbb van egy nagy kérésem: imádkozzanak értem!” – kérte a pápa a jelenlevőket. A roma közösséggel való találkozóját követően Ferenc pápa elindult Balázsfalváról Nagyszeben felé, a rossz időjárási viszonyok miatt ismét gépkocsival.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!