A Franyó Zoltán-emlékház egy archív felvételen
Fotó: Romániai Írók Szövetsége – Temesvári szervezet
A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezete a megyei önkormányzat támogatásával felújítja a tulajdonában lévő Franyó Zoltán-emlékházat, amely a tervek szerint egy új, nemzetközi irodalmi fesztivál helyszíne lesz – jelentette be Robert Șerban, a szervezet elnöke. Franyó Zoltánt íróként és műfordítóként ismerték, 1970-ben Herder-díjjal tüntették ki, temesvári házát halálakor az írószövetségre hagyományozta végrendeletileg.
2026. február 23., 15:322026. február 23., 15:32
A Temesvár központi részén található egykori lakóház mára erősen leromlott állapotba került, és a működését többnyire tagdíjakból biztosító írószövetség nem tudja felújítani az ingatlant, ezért a megyei önkormányzat segítségét kérte. A felújítás után szeretnék felújítani a könyvbemutatók és irodalmi estek hagyományát, sőt egy nemzetközi irodalmi fesztiválnak is otthont ad majd a tervek szerint a Franyó Zoltán-emlékház – közölte Robert Șerban, az írószövetség helyi szervezetének elnöke az Agerpres hírügynökséggel.
Az ingatlan tágas terekkel rendelkezik, alkalmas könyvtár és író–olvasó-találkozók számára, a kert pedig ideális helyszín lehet nyári kulturális eseményeknek. „Az írószövetségnek nincs pénze a felújításra, ezért fordultunk a megyei tanácshoz, hogy közösen találjunk megoldást. Régen könyvbemutatók és irodalmi estek zajlottak itt, szeretnénk ezt a hagyományt újraéleszteni” – nyilatkozta Șerban.
Az írószervezet egy új, a 2012 óta zajló temesvári irodalmi fesztiváltól (LitVest) független nemzetközi fesztivált is szeretne létrehozni, amelyet rendszeresen megszerveznének, és amelyen minden alkalommal kiosztanák a „Bánság irodalmi díját” egy-egy kiemelkedő romániai szerzőnek.
Alfred Simonis, a Temes megyei önkormányzat elnöke megerősítette, hogy támogatni kívánják a temesvári írószervezet tevékenységét, és hosszú távú együttműködést javasolt. Mint fogalmazott, a megyei önkormányzat célja a kulturális örökség épületeinek felújítása és méltó használatba helyezése.
„Nem szeretnék olyan apró rendezvényeket finanszírozni, amelyeknek nincs maradandó hatásuk. Olyan eseményeket akarunk Temes megyébe hozni, amelyek valódi értéket teremtenek: írókat, képzőművészeket, művészeket, akik gazdagítják a közösséget” – hangsúlyozta Simonis az Agerpresnek adott nyilatkozatában.
Franyó Zoltán író, költő, publicista és kiemelkedő műfordító volt, aki magyar, német és román nyelvből, illetve nyelvre is fordított, de régi arab és keleti költők műveit is magyarra ültette.
A délvidéki Kismargitán született 1887. július 30-án, és Temesváron hunyt el 1978. december 29-én. Gyermekéveit Temesváron, majd Borosjenőn töltötte, a középiskola alsó osztályait az aradi és a temesvári főgimnáziumban végezte. A budapesti Ludovika Akadémián tanult, és hadnaggyá is avatták, ezért az első világháborúban mozgósított tisztként a galíciai frontra került, a megsérült. Gyógyulása után az olasz harctérre küldték, onnan a háború végén tért vissza Budapestre. Mivel csatlakozott a polgári forradalomhoz, a tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, s csak 1923-ban tért vissza Aradra, majd Temesvárra. Több lapnál dolgozott, 1944 után pedig minden idejét a műfordításnak szentelte.
Ez a gesztus ritka és beszédes: azt üzeni, hogy számára Temesvár nem egyszerű lakhely volt, hanem közösség, amelyhez tartozott, és amelynek vissza akart adni valamit. Halála után, 1979-ben tiszteletére a temesvári Ady Endre Irodalmi Kört Franyó Zoltán Irodalmi Körnek nevezték el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!