A kutatás szerint a nyelvhasználat kérdése lekerült a politikai napirendről Romániában, nincs számonkérés sem
Fotó: Veres Nándor
Erdélyben nem hogy javulna, hanem folyamatosan csökken a magyar nyelv hivatalokban való használatának térhódítása. Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok kolozsvári sajtótájékoztató keretében mutatták be csütörtökön legfrissebb kutatási eredményeiket Erdély 323 településéről, ahol 20 százalék fölötti arányban élnek magyarok.
2024. április 25., 18:462024. április 25., 18:46
2024. április 26., 07:532024. április 26., 07:53
Az erdélyi magyar közösség nyelvhasználati jogainak az önkormányzatokban történő végrehajtásáról készült részletes kutatás eredményeit ismertette Kolozsváron Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa. A Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry együttműködésében végzett szociológiai kutatómunka során Erdélyben felkerestek 323 települést, ahol a magyarság részaránya 20 százalék fölött van. A 2019-ben érvénybe lépett közigazgatási kódex előírásai alapján ezeken a településeken a magyaroknak jogukban áll anyanyelvüket használni az önkormányzati intézményekben.
A kolozsvári Planetárium Kulturális Központban és Kávézóban csütörtökön bemutatott kutatómunkáról Kiss Tamás elmondta, hogy
A kutató szerint a kétnyelvű feliratok képezik a nyelvhasználat legalacsonyabb szintjét. A következő lépcsőn helyezkedik el a szóbeli kommunikáció. Az írásbeli anyanyelvhasználat nélkül azonban a szóbeliség csupán az anyanyelvhasználat informális szintjén marad. ,,A harmadik szinten az írásbeli kommunikáció található. Ez megnöveli a kisebbségi nyelv státusát, azonban a tényleges státus-egyenlőséget a hivatalos dokumentumok fordítása, valamint a kétnyelvű formanyomtatványok bevezetése jelenti” – fogalmazott a szociológus.
Kiss Tamás arra is kitért, hogy a korábbi kutatásoktól eltérően nem önbevallásra alapozó kérdőíveket töltettek ki az önkormányzatokkal, hanem a polgármesteri hivatalok honlapját és közösségi (Facebook) oldalait vizsgálták, munkatársaik ellátogattak a polgármesteri hivatalokba, hogy a helyszínen győződjenek meg az anyanyelvhasználatról, illetve telefonon tesztelték, hogy a magyarok lakta települések önkormányzatainál miként boldogul az, aki magyarul akarja hivatali ügyeit intézni. A friss kutatás eredményeit összehasonlították a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2008-ban, illetve a Bálványos Intézet 2014-ben végzett kutatásainak eredményeivel, így több idősíkon értékelték a magyar nyelvhasználat romániai helyzetét.
Toró Tibor a kutatás részletes eredményeiről szólva elmondta, hogy a vizsgált 323 erdélyi településből 198-ban van magyar többségű vezetés, ami a legtöbb esetben RMDSZ-es önkormányzati többséget jelent, de vannak más magyar politikai szervezetek által irányított önkormányzatok is.
Kiss Tamás (a mikrofonnal) és Toró Tibor szociológusok mutatták be Kolozsváron a hivatali anyanyelvhasználatról készült friss kutatás eredményeit
Fotó: Bálványos Istvézet sajtóirodája
A korábbi kutatási eredményekhez képest az erdélyi magyarság anyanyelvhasználati joga alapvetően rosszabb, mint 10-15 évvel azelőtt. Csupán a ,,külsőségnek” számító kétnyelvű településjelző táblák, és a hivatalok homlokzatán megjelenő román-magyar nyelvű feliratok terén van némi előrelépés 2008-hoz képest: a községközpontok be- és kijáratánál 4 százalékkal több kétnyelvű táblát jegyeztek, azaz az érintett települések 91 százaléka élt ezzel a törvényi lehetőséggel. A polgármesteri hivatalok homlokzatán a kétnyelvű feliratok aránya 9%-kal nőtt, elérve a 91 százalékot.
Ezzel szemben a rendőrség fittyet hány az intézményeiben is kötelező kétnyelvűségre: a magyarok lakta erdélyi települések rendőrőrseinek mindössze 11 százalékában olvasható magyar nyelvű felirat is.
A kétnyelvű utcanévtáblák is kiábrándító statisztikát mutatnak, hiszen még a székelyföldi településeken is csak 54 százalékos arányban élnek ezzel a lehetőséggel, holott esetükben kimondottan a helyi magyar önkormányzati többség döntésétől függ. Mit várunk akkor a szórványtól, ahol ez az arány alig 15 százalék.
A szóbeli kommunikáció kapcsán a kolozsvári kutatók arra keresték a választ, hogy a polgármesteri hivatalokban van-e magyarul beszélő alkalmazott, illetve a hivatal bátorítja-e a magyar nyelvhasználatot. A telefonos kísérlet eredményei szerint a szociális ügyek, a lakosság-nyilvántartó és az urbanisztikai osztály, valamint a polgármesteri hivatal titkársága 66-69 százalékban ,,vevő” a magyar nyelvre, ilyen arányban boldogultak a tesztet végző kutatók. Toró szerint azonban ez az arány akár csalóka is lehet, hiszen a tesztelést végző munkatársak keményen kitartottak a magyar nyelvű telefonos ügyintézés mellett, így ha a hívásra válaszoló alkalmazott nem tudott magyarul válaszolni, keresett egy magyarul beszélő kollégát. Az emberek többségéről azonban nem mondható el ez a fajta kitartás, így ha az ügyintéző románul szól, az erdélyi magyarok jó része is románra vált. Ezért lenne fontos, hogy az ügyintézéssel foglalkozó hivatalnok eleve ismerje a magyar nyelvet.
A kutatás szerint teljes körű magyar szóbeli ügyintézés a magyar vezetésű települések 86 százalékában, míg az összes vizsgált település 64 százalékában valósul meg.
Ezzel szemben a postahivatalok 56, az adóhatóság 39, míg a rendőrség intézményeinek a 14 százalékánál lehet magyarul beszélni a vizsgált településeken.
A kutatás vizsgálta a helyi tanácsülések nyelvhasználatát is. Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy amennyiben a helyi tanácsnak román tagjai vannak – legyen akár egyetlen személy is –, az ülések román nyelven folynak. Noha a törvény lehetőséget biztosít szinkrontolmácsolásra, a hivatalos fordítással az önkormányzatok alig egy százaléka él, és 6-7 százalékban van rögtönzött fordítás, amikor valamelyik tanácsos, polgármester vagy alpolgármester fordít.
Az ábra arra ad választ, hogy lehet-e szóban magyar nyelven ügyeket intézni a postahivatalokban, az adóhatóságnál és a rendőrségen
Fotó: Bálványos Intézet
Az elmúlt másfél évtizedben nem csak a helyi tanácsülésekről szorult ki a magyar nyelv, hanem sok polgármesteri hivatal kétnyelvű honlapja is egyre inkább egynyelvűvé válik: napjainkban mindössze 34 százalékuk kétnyelvű. Kicsivel jobb az arány a polgármesteri hivatalok, illetve a polgármesterek közösségi oldalain, de rendszerint ott sem beszélhetünk ,,átütő” magyar kommunikációról.
Elgondolkoztató adat, hogy míg 2008-ban a magyarlakta települések polgármesteri hivatalainak a 33 százalékában, és a többségében magyar önkormányzatok 46 százalékában volt elérhető kétnyelvű formanyomtatvány, ez az arány ma 5, illetve 8 százalékra csökkent.
A bemutatott adatok alapján a kutatók elkészítették a magyar nyelvhasználati jogok piramisát, amelynek talapzatán 94 százalékkal ,,terebélyesednek” a kétnyelvű feliratok, és felfele haladva 72 százalékra soványodik a szóbeli kommunikáció, 35 százalékot tesz ki az írásbeli kommunikáció, 32 százalék jut a hivatalos dokumentumok fordítására és a ,,csúcson” 8 százalékkal áll a kétnyelvű formanyomtatványok aránya.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a létező törvényi háttér ellenére a magyar nyelvhasználat folyamatosan csökken Erdélyben. Az RMDSZ, a magyar politikusok részéről nincs határozott elvárás arra, hogy önkormányzataikban éljenek a lehetőséggel, ezért egyre távolabb kerülünk a kívánt kétnyelvűségtől, a magyar nyelv státusának megerősítésétől.
Anyanyelvhasználati jogot követel a kolozsvári magyarok számára a közintézményekben a Székely Figyelő Alapítvány. Az ügyben három éve pereskedő civil jogvédő szervezet cáfolja Emil Boc elutasító állításait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!