
A futballpálya látványterve
Fotó: Facebook/GyerőJózsef
A napokban jelentette be Kovászna polgármestere, Gyerő József, hogy a helyi, elsősorban futballhagyományok előtt tisztelegve létrehozták a Kárpátok SK-t, a városi tanács fennhatósága alá tartozó, önálló jogi személyiséggel rendelkező sportklubot. A fürdővárosban új sportbázis is épül nagy méretű műfüves futballpályával, melytől nem csak a helyi tömegsport fellendülését remélik, hanem azt is, hogy általa aktívabban bekapcsolódhatnak az utánpótlás-nevelésbe, sőt a település turizmusát is összekötnék a sporttal.
2024. július 08., 10:032024. július 08., 10:03
Kovászna sportélete az 1989-es forradalom előtt és utána jó pár évig összeforrt a Kárpátok Sportegyesülettel, mely elsősorban a labdarúgásra koncentrált, de nem csak, hiszen több sportszakosztállyal is rendelkezett. A fürdőváros polgármestere, Gyerő József szerint az egyesület beivódott a helyi köztudatba, a lakosság büszke volt rá, szép eredményei voltak. Ám az egyesület, mely a forradalom után tulajdonképpen magánszemélyek által élt tovább, s melynek működésében, működtetésében nem vett részt az önkormányzat, sőt egy időszakban még konfliktusok is felmerültek a kapcsolatukban, egy idő után felfüggesztette tevékenységét (2008-ban).
aminek nem volt jogi személyisége: a sporttörvény alapján szervezték meg. És annak az égisze alatt működött aztán a sporttevékenység, amit az önkormányzat finanszírozott. Merthogy akkor közvetlen módon tudta becsatornázni a pénzt az önkormányzat az egyesületbe, amelynek nem kellett pályáznia, mint minden más egyesületnek” – magyarázta a Krónikának Gyerő József.
Egészen mostanáig ez a szervezet felelt a helyi focicsapatért, amely a sportegyesületet képviselve iratkozott be, szerepelt bajnokságokban.
Másfelől amikor tavalyelőtt volt egy számvevőszéki ellenőrzésünk, ők is kifogásolták, hogy ennek a sportegyesületnek nincs jogi formája” – magyarázta az RMDSZ-es elöljáró. Hozzátette, természetesen a számvevőszék munkatársainak elmagyarázta, hogy az alakuláskor a sporttörvény lehetővé tette, miszerint ezzel a köztes szervezeti formával működjön az egyesület, de tény, hogy a könyvelés terén számos kérdést felvetett a helyzet.
Na most akkor ezt a két problémát úgy tudtam megoldani egyfelől, hogy eleget tegyek a számvevőszékes, másfelől pedig a közösségi elvárásnak, hogy létrehoztuk ezt a sportklubot, aminek a Kárpátok Sportklub nevet adtuk. Leírtam, hogy ez nem jogutódja a régi Kárpátok Sportegyesületnek, de szeretné tovább vinni mindazt a sportéleti gondolatiságot, erkölcsi elvárást, hagyományt, emléket, amit a kovásznaiaknak jelentett a valamikori Kárpátok Sportegyesület” – fejtette ki a 9200 lakosú (ebből 5500-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek) város polgármestere.
A helyi focicsapat idén harmadik helyet nyert a megyei bajnokságban, de szeretnének szintet lépni, azt akarják, hogy a csapat a jövőben feljusson a harmadosztályba.
A településen zajlik egy sporbázis építése is, mely reményeik szerint a következő szezon végére lesz kész. A sportbázis az egykori lőtér területére épül, melynek tulajdonjogát a bukaresti védelmi minisztérium átadta a városnak, majd egy részleges városrendezési tervet elkészítve jelöltét ki, hogy sport- és szabadidős infrastruktúrát szeretnénk megépíteni a helyszínen.
mert a 2020-as Európa-bajnokság alkalmával Románia vállalta, hogy 500 ilyen típusú sportbázist létesít országszerte annak érdekében, hogy a futballmozgalmat pörgesse” – részletezte a polgármester, hozzátéve, pályázás útján dőlt el, hogy Kovászna lehet az egyik ilyen helyszín.
Épül egy nagyméretű műfüves focipálya és egy kisméretű multifunkcionális sportpálya is. A nagyméretű focipályának megvilágítással, 500 férőhelyes lelátóval rendelkezik majd, illetve adminisztrációs jellegű épület is tartozik majd hozzá. A tervek szerint a két pálya mellé – szintén a CNI támogatásával – épül majd egy 180 férőhelyes sportcsarnok is; erre is leszerződtek már a kivitelezővel. Nyújtottak be pályázatot park, játszótér és pumptrack, azaz hullámzó biciklipálya megépítésére is a komplexumon belül, ennek még várják az eredményét. Hosszútávon szeretnék, ha egy, a táboroztatást lehetővé tevő egység is épülne a komplexumban, de ez egyelőre még csak álom.
Jelenleg is egyértelmű ugyanis, hogy ha egy fiatal valamelyik sportágban – legyen szó futballról, kosárlabdáról vagy tollaslabdáról – elér egy bizonyos szintet, akkor Sepsiszentgyörgyön, esetleg Csíkszeredában, Brassóban folytatja, hiszen ott a körülmények, az edzők, az anyagi bázis is jobb.
„De szerintem nekünk nem is ez a cél, hogy élsportolókat neveljünk itt ki, mert tudjuk, hogy ez elég nehéz. Vannak csúcstehetségek, de azok egyértelműen elmennek, mert úgy látják, hogy máshol jobban érvényesülnek.
Karatéban, fociban és kézilabdában is ügyeskednek a fiatalok” – fejtette ki lapunknak Kovászna polgármestere, kiemelve, hogy számukra a tömegsport nagyon fontos, hiszen a jelenlegi negyedosztályú, illetve a vágyott harmadosztályú foci is annak mondható, de szeretnék, ha kedvező feltételeket tudnának biztosítani a sportág szerelmesei számára.
„Lehetőséget adunk a gyerekeknek, hogy belekóstoljanak a sportba, és abban az esetben, ha úgy látják, hogy azt jól tudják csinálni, mivel tehetségesek, rátermettek, akkor van hová, merre tovább menni” – tette hozzá az elöljáró.
A polgármester felidézte, hogy a rendszerváltás előtt gyakran jártak Kovásznára erőnléti edzőtáborokba az ország más vidékeinek sportolói is, sőt most is érkeznek csapatok, hiszen a terep ideális erre, illetve a térség szállodái is jó pontot jelentenek. Ilyen szempontból is potenciált látnak az épülő sportkomplexumban, hiszen ha például egy focicsapat tud majd a pályán is, és nem csak terepen edzeni, akkor nagyon vonzó helyszínné válhat Kovászna.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!