Az árokaljai Bethlen-kastély
Fotó: BBTE
Miután évek óta nem látogathatja a nagyközönség, felkerül az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozott kastélyútvonalra az arborétumáról híres árokaljai Bethlen-kastély. A műemlék épület jelenleg teljes felújításon esik át.
2022. július 09., 09:082022. július 09., 09:08
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Árokaljai Kutatóállomásának otthont adó Bethlen-kastély is felkerült a Románia turisztikai-kulturális útvonalán található kastélyok közé. A Beszterce-Naszód megyei műemlék a Kastélyútvonal egyik állomásaként részesül támogatásban – számolt be közleményében a kolozsvári felsőoktatási intézmény. Daniel David rektor ebben rámutatott, hogy
A rektor emlékeztet, hogy Árokalján egy hároméves (2020. május – 2023. április) felújítási és bővítési projekt megvalósítása zajlik, a 12,35 millió lej összértékű beruházáshoz az Unió több mint 12,22 millió lej vissza nem térítendő támogatást biztosított a Regionális Operatív Program keretében.
Ennek célja az árokaljai kutatóközpont oktatási infrastruktúrájának bővítése és fejlesztése, itt ugyanis évente több mint 600 alapképzéses, mesteris hallgató és doktorandusz vesz részt tudományos tevékenységekben.
A felújítási-bővítési projekt közvetlen kedvezményezettjei a Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar, valamint a Biológia és Geológia Kar hallgatói, akik interdiszciplináris szakmai gyakorlatukat folytatják itt, közölte korábban az egyetem.
Fotó: Planiada.ro
A Besztercétől 17 kilométerre található árokaljai Bethlen-kastély mór-bizánci stílusa miatt egész Erdélyben egyedülálló épület, de elsősorban az arborétummá alakított egykori angolparkja híres.
Erdély egyik legfiatalabb kastélyaként a 19. században építette gróf Bethlen Balázs neobizánci stílusban. Központi hagymakupolája – melyhez négy mellékkupola társul – kitűnik az évszázados fák közül, a Szászrégent Besztercével összekötő főútról is észrevehető. Bástyákra hasonlító tornyai modern erődítményhez teszik hasonlatossá.
A korábban szászok és magyarok, jelenleg románok és cigányok által lakott Árokalja a 18. században került a Bethlen család bethleni ágának tulajdonába. A több mint 16 hektáros birtokot, a kastély fölötti erdőt 1801-ben Bethlen János alakította angolkertté faültetéssel és egyéb átalakításokkal, ezzel téve híressé birtokát és a települést.
1963-ban került a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tulajdonába, a Biológia és a Geológia Kutatóintézetet rendezték be itt, és a híres angolparkot arborétummá alakították, a kommunizmusban állat- és ásványtani múzeum is működött benne. Egy ideig tudományos szimpóziumok, konferenciák helyszíne volt, melléképületeiben hétvégente lakodalmakat, keresztelőket tartottak. Arborétuma a turisták számára is látogatható, de a kastély zárva van.
Visszakapja régi fényét Erdély egyik legkülönlegesebb főúri rezidenciája, a neobizánci stílusban épült árokaljai Bethlen-kastély. A műemléket uniós pénzalapokból korszerűsíti a Babeș–Bolyai Tudományegyetem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!