2013. január 31., 08:532013. január 31., 08:53
A Krónika kérdésére Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, a háromszéki RMDSZ vezetője úgy nyilatkozott, üdvözlik a kormány és a miniszterelnök döntését, miszerint felismerték, hogy Munteanu „destabilizáló tényező” volt Kovászna megyében, konfliktusokat szított az ott élő etnikumok között. „Vannak ötleteink, hogy a védelmi minisztérium főtitkáraként milyen módon segítheti a megyét, milyen feladatokat kellene megoldania” – szögezte le az RMDSZ-es politikus.
Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, jól ismeri Dumitru Marinescut, amikor Előpatak polgármestere volt, jól dolgoztak együtt. „Meggyőződésem, hogy közösen találunk megoldásokat az etnikumokat érintő kérdésekre, a megye és a települések fejlesztésére, és remélem, megérti, hogy a székely közösségnek is vannak érzései és érzékenységei” – fogalmazta meg Tamás Sándor.
Mint beszámoltunk, Codrin Munteanu 2009-ben már volt Kovászna megye prefektusa, 2011-től kormányfelügyelő volt, majd tavaly májusban újra kinevezték megyei kormánymegbízottnak. Beiktatásakor leszögezte, véget vet annak a gyakorlatnak, miszerint ami nem tilos, az megengedett, és május óta 18 bírósági pert indított a székely jelképek és a magyar nyelvhasználat miatt. Támadásai robbantották ki a jelképháborút, novemberben több ezren vettek részt a tiltakozásképpen szervezett székely zászlós tüntetésen, majd az RMDSZ helyi vezetői felállították a SIC feliratú óriáspannót a prefektúra székháza előtt, és jelezték a kormánynak, hogy Munteanu nemzetiségek közötti feszültséget szít. A székelyföldi románok szervezetei eközben tisztségben tartását követelték, mert szerintük csak ő tudja szavatolni a rendet és a törvényességet Háromszéken.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.