2013. március 11., 07:182013. március 11., 07:18
Mint mondta, a térképek alapján világosan tudni lehet majd, hogy melyek a megyék legveszélyeztetettebb pontjai, az árvízvédelmi felkészüléseket főleg oda kell irányítani. A térképek elkészítése a minisztérium becslése szerint 120 000 euróba kerül – az összeget a megyei önkormányzatok költségvetéséből kell elkülöníteni. Amennyiben az intézmények saját forrásokból nem tudják fedezni a munkálatot, a minisztérium uniós pályázati lehetőségek kihasználását javasolja.
Lucia Varga elmondta, az úgynevezett kockázati térképek elkészítését már nyolc évvel ezelőtt is szorgalmazta a környezetvédelmi minisztérium államtitkáraként, az akkori nagy áradásokat követően.
Közölte továbbá, a projekt prioritása a települések árvízkitettségének csökkentése: 2035-ig a 2006-os károk mértékéhez viszonyítva várhatóan 80 százalékkkal lehetne csökkenteni az árvizek okozta károkat. A térképek alapján elvégzett munkálatok révén az árvizek veszélyének kitett területek aránya pedig legalább 60 százalékkal csökkenhetne.
A kockázati térképek alapján az is kiderülne, hogy a kormány mennyit kellene költsön az újraerdősítésre, valamint védősávok létrehozására, és a vízmosások, talajcsuszamlások megállítását szorgalmazó munkálatokra – tette hozzá a megbízott miniszter.
Románia egyébként nyolc másik Duna menti állammal közösen vesz részt egy árvízvédelmi projektben, melynek célja egy részletes adatbázis elkészítése. A projekt kivitelezésére több mint 6 millió eurót biztosít az Európai Unió.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok