Évek óta csak ígérgetik a villanyáramot

A Hargita megyei áramszolgáltató vállalat viszont nem rendelkezik az áram bevezetéséhez szükséges összeggel, a megyei tanácsnál pedig úgy tudják: a kormánynak vagy az Electricának kell finanszíroznia a munkálatokat. Áthidaló megoldásként a falu vízzel hajtott áramfejlesztőt működtet évek óta, de az áram erőssége ingadozó, a vízhozam és a felhasználók függvényében változik, ezért a házi villany jobbára csak világításra alkalmas.

Kiürül a tanya, ha nem lesz áram
„Éjszaka felkelünk, azt nézzük, elég erős-e az áram, és próbálkozunk a mosógéppel, a vasalóval. De leginkább kézzel mosunk, szenesvasalóval vasalunk” - mondja Miklós Piroska. „Kétéves lányom a friss fejésből iszik tejet mindennap, felvágottat, húsfélét annyit vásárolunk, amennyi aznap elfogy, mert a hűtőszekrény nem működik. Nem is meszeltünk két éve, számítva a belső szerelésekre, hiszen azt ígérték, folytatják a munkát, lesz áramunk nekünk is” - panaszolja tovább. A férje a közeli Varságba ingázik a munkahelyére, de a család is fontolgatja az átköltözést, ott ugyanis már van villanyáram, mások az életfeltételek. „Havi száztízmillió lejbe kerül a dízelmotoros áramfejlesztőkhöz a gázolaj, ha teljes kapacitással működik a fűrésztelep. Ez az egyetlen munkalehetőség Sikaszóban, de el kell költöznünk, ha nem lesz áram a faluban, mert lassan ráfizetéses lesz a vállalkozás” - mondja Sánduly István, a helyi fűrészüzem tulajdonosa. Mint kifejti: a vízkerekes áram a fűrésztelepet nem tudja ellátni, de a falunak sem jelent megoldást. Télen, ha elfagy a patak és csökken a vízhozam, az égők is csak pislákolnak, nyáron viszont többször megtörtént, hogy a hirtelen lezúduló eső miatt felpörgött az áramfejlesztő, kiégtek a biztosítékok, de televízió és mosógép is ment már így tönkre. „Ha áram hiányában bezár a fűrészüzem, kiürül a falu, a fiatalok elköltöznek” - mondja Sánduly István. „Négy elsős, egy harmadikos gyerek indul ősszel iskolába, heten járnak óvodába, idéntől lesz külön óvónő és tanítónő is. Õk Zeteváraljáról ingáznak. Az elemi után, ötödik osztálytól viszont a gyerekek utaznak napi húsz kilométert jövet-menet. Mire délután négy-öt órára hazaérnek, már sötétedik, jobbára petróleumlámpánál tanulnak, mert erősebb és állandóbb a fénye” - teszi hozzá.

Megfeledkeztek Sikaszóról?
A tanyasiak véleménye szerint a zetelaki polgármesteri hivatal elhanyagolja őket. „Nem állnak velünk szóba, egy évben egyszer kijönnek beszámolót tartani, de ha kérdezünk vagy kérünk valamit, már sürgős a dolguk, menniük kell. A falufejlesztésre a pénzt Sikaszóból is beszedik, csak nem itt költik el. Egy buszmegállót építettek mindössze a faluban, az út katasztrofális, az iskolának a szülők biztosítják a fát, és a legfontosabbat, a villanyáramot is csak ígérgetik évek óta” - ömlik az indulatos panasz Sebők Magdából.
„Sikaszó villamosítási terveit márciusra készítette el a csíkszeredai Electrica kirendeltség, ennek alapján mi a helyszíni egyeztetéseket, az oszlopok végleges helyének kijelölését, a területek kisajátítását elvégeztük. Májusban már leadtuk a teljes iratcsomót a elektromossági vállalathoz és a megyei tanácshoz. Ennyi volt a mi feladatunk, a továbbiakban mi is csak várjuk, mikor fognak hozzá végre a munkához” - mondja Sándor László zetelaki polgármester. Szerinte szó sincs késlekedésről, hiszen az elmúlt években az ivói szakasz villamosítását végezték el, Sikaszó csak most került sorra.
Hargita megye áramellátását a még állami tulajdonban lévő Electrica Transivania Sud biztosítja. Csíkszeredai kirendeltségének vezetője, Kovács Artúr szerint megszűnt a különleges fejlesztési alap, amelyből a falvak villamosítási költségeit fedezték. „2004-ig a kereskedelmi társaságok a villamos energiát 12 százalékkal drágábban vásárolták, mint a háztartások, ebből a pénzből végezhettük a faluvillamosításokat”- mondja Kovács Artúr. A privatizálások következtében viszont egységes lett az árképzés, tehát az alap forrása megszűnt. Az akkor folyamatban lévő munkák befejezésére az Electrica a kormány kezességvállalásával 200 millió dolláros hitelt vett fel. Ebből fejezik be idén a Szeltersz-Kirulyfürdő elektromos hálózatának kiépítését is. A 2004-ben életbe lépett 89-es kormányhatározat is előírja az Electricának egy fejlesztésekre szánt alap képzését, de már csak hat százalékot, és a nyereség terhére. Ebből viszont nem futja olyan nagyságrendű beruházásokra, mint a sikaszói.

Nem gazdasági, hanem társadalmi
kérdés a falvak villamosítása
„Az Electrica Transilvania Sud ebben az évben Hargita megyében 15 milliárd régi lejt tud befektetni hálózatfejlesztésre, a Sikaszó-Libán-Gyergyóújfalu szakasz költségei 23 milliárd régi lejnél többe kerülnének. Udvarhelyszéken még legalább tíz-tizenkét települést kellene villamosítani, Hargita megyében 42 ilyen fejlesztést kellene elvégezni. Ilyen nagyságrendű beruházásokat nem lehet egy gazdasági társaságra hárítani, hiszen a falvak villamosítása nem gazdasági, hanem társadalmi kérdés. A befektetés megtérülése ilyen tanyaszerű településeken több mint háromszáz év, ezt nem lehet, de nem is szabad csak gazdasági kérdésként kezelni” - teszi hozzá az igazgató. A gazdasági minisztérium energiapolitikai igazgatóságának munkatársa, Daniela Bouleanu is megerősíti a Kovács Artúr által elmondottakat. „A minisztérium és a kormány sem kötelezhet egy kereskedelmi társaságot beruházás elvégzésére, még akkor sem, ha az állami tulajdonban van. A falvak villamosításának költségeit a megyei és helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, a szakvállalatokkal egyeztetve. Közös érdekük a villamosítás, együtt kell megkeresniük a kivitelezés lehetőségét”- mondta Bouleanu.
Márton András, a Hargita Megyei Tanács beruházási osztályának igazgatója viszont nem tud arról, hogy a megyei tanácsnak ilyen beruházói feladatai lennének. Mint mondja: az idei költségvetésben faluvillamosításra nem különítettek el összeget, ez az Electrica és a minisztérium feladata. Zetelaka 2006-os költségvetése 5,5 milliárd lej, a község a villanyoszlopok helyének telekkönyvi illetékén túl nem is számolt más költségekkel.