
Emberéletek veszélyeztetésével vádolható a kormány, mivel nem ülteti gyakorlatba az immár hetedik éve elfogadott „gombatörvényt" – jelentette ki lapunknak Zsigmond Győző, a László Kálmán Gombászegyesület elnöke.
2013. június 12., 11:302013. június 12., 11:30
Mint emlékeztetett, a civil szervezet által kidolgozott, majd a parlamentben elfogadott törvény előírja, hogy a piacokon gombaszakértőket kell alkalmazni, akik bevizsgálják az eladásra szánt erdei gombát. Hét év alatt azonban csupán annyi előrelépés történt a téren, hogy a piacoknak leküldték ugyan az árusítható gombák jegyzékét, de ennek összeállításakor nem vették igénybe a szakértők segítségét. Így történhetett meg, hogy a listán a gombák 19. századi nevei szerepelnek, és olyan fajok is találhatók rajta, amelyek nem teremnek meg az országban, vagy védettek, tehát sem leszedni, sem árusítani nem lenne szabad azokat.
Egymásra mutogatnak
A szakember szerint az egyesület folyamatosan figyelmezteti a különböző minisztériumokat arra, mekkora veszélyt rejt, hogy a hatályban levő törvényt nem alkalmazzák, ám a különböző tárcák egymásra hárítják a felelősséget. A törvény alkalmazását lehetővé tevő kormányhatározatot a környezetvédelmi minisztériumnak kellett volna kidolgoznia, a tervezet később a mezőgazdasági tárcához került, ahonnan legutóbb azt a választ kapták, hogy az egészségügyi tárcának kell megoldania a kérdést, ez azonban válaszra sem méltatta az egyesületet.
Zsigmond Győző elmondta, a kormánynak a gombaszakértői mesterséget kellene hivatalosan elismernie. Mint mesélte, az egyesület több erdélyi megyében szervezett tanfolyamot, azonban az ország nagy részében erre sincs lehetőség, ugyanis arra sem létezik módszertan, hogy a szakértőket ki fizeti, milyen oklevelet fogadnak el. Ráadásul az egészségügyben néhány éve eltörölték a gombamérgezés kódját, mesélte a szakember, így a statisztikákban nem szerepel különválasztva az egyéb intoxikációktól.
„Nem lenne kifizetődő\"
Az országban úttörőként a sepsiszentgyörgyi piacon működik már évek óta ellenőrzési pont, az itteni szakértő mindig elérthető, de a piaci alkalmazottak közül is többen elvégezték az egyesület által szervezett tanfolyamot. Zsigmond Győző szerint Kézdivásárhelyen is próbálkoznak a szolgáltatás beindításával. A László Kálmán Egyesületnek Bihar és Maros megyében is van fiókszervezete, néhány évvel ezelőtt a nagyváradi piacon is teljesített szolgálatot gombaszakértő, ám mint megtudtuk, a jelenlegi önkormányzat nem támogatja a tevékenységet, míg a marosvásárhelyi városvezetést soha nem is sikerült meggyőzni erről.
Szatmárnémetiben egyetlen gombaszakértőről tud az önkormányzat piacfelügyelősége, aki a szükséges engedélyek birtokában maga is árul gombát a megyeszékhely egyik piacán, azonban bevizsgálást nem tudnak biztosítani, így az említett szakértőt kivéve lényegében senki számára nem engedélyezett vadon termő gomba árusítása. Flaviu Banciu, a piacfelügyelőség munkatársa lapunk megkeresése nyomán felvette a kapcsolatot a közegészségügyi hatósággal, ahonnan azt a választ kapta, hogy laboratóriumi vizsgálatokat tudnak végezni, azonban a gombákat ők sem ismerik. A növényegészség-ügyi hatóságnál szintén hasonló választ adtak. Flaviu Banciu elmondta: a törvény szerint akkor lehetne vadon termett gombát árulni a piacokon, ha ezt előbb egy szakértő megvizsgálja, azonban nem áll módjukban külön erre a feladatra embert alkalmazni, mivel úgy vélik, anyagilag ez nem lenne kifizetődő egyik félnek sem. Lapunk felvetésére, miszerint a piacokon ennek ellenére látni vadon termett gombát, közte időnként mérgeset is, elmondta: nem tudnak minden pillanatban jelen lenni minden asztalnál, így előfordulhat, hogy a tiltás ellenére is próbálnak egyesek gombát eladni, azonban hozzátette, ha ilyet látnak, azonnal fellépnek ellene.
A nagyváradi piacokon nincs gombaszakértő, Marius Tulvan, a nagypiac ügyintézője szerint épp emiatt kizárólag csak termesztett gombát szabad árusítani. Rámutatott, igaz ugyan, hogy saját szakemberük nincs a gombák megvizsgálására, de felügyelőik folyamatosan ellenőriznek, és nem engedik árulni azokat, akiknek nincs engedélyük. „Tudja, milyenek a piacok, megjelennek olyanok is, akiknek nincsenek papírjaik, de őket elküldjük\" – magyarázta. Remus Moţoc, a megyei állategészség-ügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság vezetője elmondta, ők is rendszeresen ellenőrzik a piacokat, de mérgező gombafajtákkal még nem találkoztak.
Egyre több a mérgezéses eset
Zsigmond Győző felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi időjárás nagyon kedvez a gombának, de mivel megkezdődött és késő őszig tart a gyilkos galóca szezonja, egyre több lesz a gombamérgezés, ugyanis utóbbi könynyen összetéveszthető egyes ehető fajokkal. Az elmúlt napokban számos gombamérgezéses esetet jeleztek az erdélyi megyékből, Szeben megyében például tegnap öt újabb megbetegedést regisztráltak, miután szombaton 15 személyt, köztük hat gyereket kellett kórházba szállítani, közülük többen kómában voltak. Nyolc személy, köztük egy hároméves kisgyerek került kórházba gombamérgezéssel a hétvégén Szilágy megyében is, Szatmár megyében öt személyt kellett beutalni, egyikük állapota súlyos. Bihar megyében négy személy szorult orvosi kezelésre. Zoia Bitea, a Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóság helyettes vezetője lapunknak elmondta, májusban összesen 27 gombamérgezésről értesültek. „Halálos kimenetelű eset nem volt, de a gombamérgezésnek maradandó következményei is lehetnek, vér- és májelégtelenséget okozhat\" – figyelmeztetett a szakember.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórházba az elmúlt időszakban hat beteget utaltak be gombamérgezés gyanújával, ám csak egyikük esetében okozta mérgező gomba a tüneteket. Pataki Annamária, az intézmény szóvivője lapunknak elmondta, a fertőzés elkerülése érdekében csak ismert és bevizsgált gombát ajánlott fogyasztani, azt is megfelelően elkészítve, többször leforrázva. Gyanú esetén azonnal jelentkezni kell a sürgősségen. A gombamérgezés tünetei különbözőek lehetnek, a leggyakoribbak az émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, gyomor- és hasfájás, izzadási rohamok, szédülés, melyek az elfogyasztott mennyiség függvényében akár perceken belül is jelentkezhetnek.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!