Eurorégiós vérközpontot adtak át Nagyváradon

„Az elmúlt évben megmutatkozott, hogy egy miniszter, egy polgármester vagy a helyi tanács nagyon sokat tehet, de az orvosok pácienssel szembeni attitűdje nem rajta múlik” – fogalmazott a tárcavezető. A miniszter szerint az idei év folyamán az egészségügyi kártya, illetve az ehhez tartozó informatikai rendszer felállítása a legfontosabb teendő. Cseke Attila Nagyváradon is bemutatta a Bukarestben a sajtónak már bemutatott kártyát, amellyel bárki bizonyíthatja, hogy biztosított, és a miniszter szerint ez a visszaélések megakadályozásában is segít.

„Az egészségügyi kártya megszabadítja a bürokráciától az állampolgárokat, akik nem lesznek már kénytelenek külön igazolást kérni a munkahelyükről ahhoz, hogy a biztosító szolgáltatásait igénybe vegyék” – magyarázta a miniszter. Emellett az orvosok által elérhető számítógépes rendszernek köszönhetően ezután lehetetlen lesz olyasvalaki nevére kedvezményes vagy ingyenes gyógyszert felírni, aki nem szerepel a rendszerben, tette hozzá Cseke Attila.

Egyedülálló vérközpont Nagyváradon

Az egészségügyi miniszter nagyváradi látogatása során eurorégiós vérközpontot avatott. Mint kijelentette, Délkelet-Európa kilenc környező országában csak néhány hasonló létesítmény van, Romániában pedig egy sem. A transzfúziós központ Nagyvárad számára presztízskérdés, fogalmazott Cseke Attila. Az eurorégiós központ a területi vérközpontban kapott helyet, és a Kelet-Közép-Európai Egészségügyi Hálózat szabályainak megfelelően négy alkalmazottal működik. Első nemzetközi jelentőségű tevékenysége az a szakképzés lesz, amelynek keretében 2011 májusában a hálózat minden országának szakemberei a sürgősségi és katasztrófahelyzetekben szükséges transzfúziós előírásokkal foglalkoznak majd.

A tárcavezető kifejtette, a romániai egészségügy egyik nagy problémája – főképp a határ menti régiókban, így Nagyváradon is –, hogy aki csak teheti, a magyarországi kórházakat keresi meg bajaival, akár szülni is átutazik a nők jó része. Cseke Attila a váradi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán is járt, amelynek ebben az évben öszszesen 902 ezer lejt juttatott a tárca fejlesztésre, ám mint mondja, ahhoz, hogy a kismamákat itthon tartsák, nem elég korszerű felszerelésekkel ellátni a szülészetet, hanem megfelelően kell bánni a hozzájuk fordulókkal. Mint megjegyezte,  a váradi szülészeten jelenleg semmivel sem elmaradottabb a felszerelés, mint a debrecenin.

Több pénzt az egészségügynek!

A miniszter rámutatott, az elmúlt év legfontosabb eseménye az egészségügy decentralizációja volt – az év folyamán 370 kórház adminisztrációját vették át az államtól az önkormányzatok, csak 62-vel kevesebbet, mint azt a tárca javasolta. Ám nemcsak az adminisztratív, hanem a pénzügyi decentralizáció is lényeges vívmány: a kórházátvételek óta ugyanis a lakosság egészségügyi alapba befizetett hozzájárulásának 60 százaléka az adófizető megyéjében marad. „Az állampolgárnak éreznie kell, hogy abból, amit az államnak fizetett, a saját közössége profitál” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, a minisztérium csaknem 11,5 millió lejjel finanszírozta a nagyváradi egészségügy fejlesztését, az ellátás korszerűsítését 2010-ben. Cseke Attila pénteken is teljes körű támogatásáról biztosította a decentralizációs folyamatban elsőként részt vevő nagyváradi önkormányzatot. Ugyanakkor azt üzente az önkormányzatoknak: az új évben költségvetésük minimum három százalékát fordítsák az egészségügyre. „Megértettük a házi feladatot” – válaszolta a tárcavezetőnek Biró Rozália alpolgármester, de hozzátette: az idei nagyváradi költségvetés-tervezetben az egészségügyre költendő összeg egyelőre nem éri el a javasolt arányt.