2012. december 17., 14:462012. december 17., 14:46
Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja tavaly novemberben alakult meg Prágában, ennek kuratóriumi tagja Szilágyi Zsolt, védnöki testületébe pedig beválasztották Tőkés Lászlót.
Szilágyi Zsolt szerint a jelenleg 37 európai kormányzati és nem kormányzati szervet tömörítő platform idén májusban adott ki nyilatkozatot, amelyben arra kérik a tagállamok kormányait, kezdjék el a kommunista rezsimben emberiesség elleni bűntetteket elkövetettek felelősségre vonásához szükséges jogrendszer kiépítését.
A politikus újságírói kérdésre elmagyarázta, hogy a törvényszéket kétféleképpen lehetne létrehozni: vagy a kormányok közös kezdeményezésére, vagy európai uniós szintről direktívaként. Az emberiesség elleni bűntettek ugyanis az európai jogrend szerint nem évülnek el, és azokat európai törvények alapján büntetik, amelyeket nem írhatnak felül a tagországok saját törvényei. Ilyen értelemben tehát elképzelhető volna, hogy a nürnbergi perekhez hasonlóan uniós utasításra elkezdődjenek a kommunizmus perei is. A saját törvényszékre másfelől azért volna szükség, mert a Hágai Emberjogi Bíróság nem foglalkozhat 1945 és 1990 között elkövetett bűnökkel, holott a kommunista rezsimek épp ebben az időszakban szedték áldozataikat.
Tőkés László EP-képviselő a forradalom évfordulójára reflektálva kijelentette: a Szociálliberális Unió elsöprő parlamenti győzelmével valójában posztkommunista újrarendeződésnek vagyunk tanúi, amelyben az RMDSZ is szerepet vállal, amenynyiben valóban kormányra lép a kommunista utódpárt mellett. Az USL melletti kormányzati szerepvállalás ugyanakkor Tőkés szerint az Európai Néppárt elveinek is ellentmond, amelynek az RMDSZ is tagja. „Lesújtó, kiábrándító ajándéka a forradalom évfordulójának a posztkommunista restauráció” – jelentette ki Tőkés László.
A választási eredményekkel kapcsolatban az EP-képviselő úgy vélekedik, nekünk, erdélyi magyaroknak most nem a román kormányban van a helyünk, hanem a rendszerváltás folytatásán kell munkálkodnunk. Tőkés ismét sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a romániai egyházak között egyedüliként a forradalmat kirobbantó Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Csűry István foglalt állást egyetlen párt, jelesül az RMDSZ mellett a választást megelőző napokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok