2010. július 27., 08:302010. július 27., 08:30
A rendkívül alacsony részvételi arány miatt érvénytelen a ciántechnológia, valamint az ólomkohászat helyi betiltása tárgyában tartott népszavazás Nagybányán – közölte tegnap a városi választási iroda. A végleges eredmények szerint a szavazásra jogosult helybeliek 12,64 százaléka vett részt a vasárnapi referendumon. A leadott voksok 95 százaléka a ciántechnológia alkalmazása ellen szavazott, ugyanakkor nem helyesli az ólom előállítását a város területén. A precedensértékű népszavazás – mint ismeretes, ilyen jellegű helyi kezdeményezésre még nem volt példa Romániában – akkor lett volna sikeres, ha a Zazar-parti város közel 125 ezer szavazópolgárának fele plusz egy, azaz mintegy 32 500 lakos voksolt volna.
A nagybányaiak érdektelensége Vasile Tătar helyi ökológust, a referendum egyik kezdeményezőjét is meglepte, bevallása szerint nem számított ennyire gyenge jelenlétre. Mint ismeretes, Vasile Tătar másfél évvel ezelőtt a román állam ellen precedensértékű pert nyert az Európai Emberi Jogok Bíróságán, a Nagybányán kilenc évvel ezelőtt bekövetkezett ciánszennyezés ügyében. A strasbourgi bírák szerint ugyanis a hatóságok nem szavatolták az állampolgároknak a tiszta és egészséges környezethez fűződő jogát.
A bíróságon Vasile Tătar és fia, Paul indított pert Románia ellen, és keresetében a két nagybányai lakos azt állította: a lakhelyüktől mindössze száz méterre működő ipari vállalat által alkalmazott ciántechnológia veszélybe sodorta az életüket. A felperesek sérelmezték, hogy a román hatóságok egyetlenegy felmérést vagy tanulmányt sem végeztek az arany- és ezüstbányában zajló termelésnek a környezetre és a lakosságra gyakorolt hatásáról, illetve ennek megelőzéséről, továbbá azt állították: Paul Tătar asztmás megbetegedése a kilenc évvel ezelőtti ciánkatasztrófa nyomán jelentősen súlyosbodott.
Az ökológus elmondta, a vasárnapi referendumot megelőzően Vasile Tătar által alapított civil szervezet, a December 22. Egyesület, több mint 65 ezer szórólapot küldött ki postán az embereknek, a várva várt eredmény ennek ellenére elmaradt. Úgy véli, sokan munkahelyük elveszítésétől tartottak. A nagybányai képviselő-testület tegnap rendkívüli gyűlésre ült össze, hogy többek között a ciántechnológiát és az ólomgyártást tanácshatározattal tiltsák meg a városban. Egyes önkormányzati képviselők azonban felálltak és kivonultak a teremből arra hivatkozva, hogy csak nagyon kevés idővel a gyűlés előtt szereztek tudomást annak megtartásáról.
A rendkívüli ülést augusztus 10-ére halasztották, várhatóan akkor születik majd döntés a ciántechnológia alkalmazásának betiltására vonatkozó határozattervezetről. Ludescher István, a város megbízott polgármestere érdeklődésünkre elmondta, véleménye szerint ennek a határozatnak nem lesz gyakorlati haszna. Ez mintegy helyettesíteni fogja a népszavazást, ugyanis ezt a döntést terjesztik a román parlament elé, és azt szeretnék elérni, hogy a testület törvényben tiltsa meg a ciántechnológia alkalmazását egész Románia területén. A városi tanács áprilisban felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását az egykori Aurul színesfém-feldolgozó térségében, hogy meghiúsítsa a Mihail Prohorov orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Romaltyn Mining tervét.
A Polyus Gold aranykitermelő óriás nagybányai leányvállalata több tíz millió eurós beruházással kívánja feldolgozni az elmúlt évtizedekben a kitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt egy Nagybánya közeli zagytározóból, és ehhez mintegy három évre lenne szüksége. A városatyák azonban kifogásolják, hogy a helyi zagyon kívül az oroszok külföldről is a Zazar-parti városba szállítanának nyerskőzetet, amiből ugyancsak cianidos módszerrel nyernék ki a nemesfémet.
Szerző: Zahoránszki Brigitta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Minősített emberölés miatt vádat emeltek egy 52 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen, aki a vád szerint halálra késelt egy 22 éves fiatalt egy Málnás közelében lévő erdőben – közölte a Kovászna megyei ügyészség.
A magyar kormány 110 millió forintos támogatással járul hozzá a szilágycsehi református templom helyreállításához – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a szilágysági városban tett látogatásán.
Látogatottsági adatok