Érvénytelen a ciántechnológia betiltásáról szóló nagybányai népszavazás

A rendkívül alacsony részvételi arány miatt érvénytelen a ciántechnológia, valamint az ólomkohászat helyi betiltása tárgyában tartott népszavazás Nagybányán – közölte tegnap a városi választási iroda. A végleges eredmények szerint a szavazásra jogosult helybeliek 12,64 százaléka vett részt a vasárnapi referendumon. A leadott voksok 95 százaléka a ciántechnológia alkalmazása ellen szavazott, ugyanakkor nem helyesli az ólom előállítását a város területén. A precedensértékű népszavazás – mint ismeretes, ilyen jellegű helyi kezdeményezésre még nem volt példa Romániában – akkor lett volna sikeres, ha a Zazar-parti város közel 125 ezer szavazópolgárának fele plusz egy, azaz mintegy 32 500 lakos voksolt volna.

A nagybányaiak érdektelensége Vasile Tătar helyi ökológust, a referendum egyik kezdeményezőjét is meglepte, bevallása szerint nem számított ennyire gyenge jelenlétre. Mint ismeretes, Vasile Tătar másfél évvel ezelőtt a román állam ellen precedensértékű pert nyert az Európai Emberi Jogok Bíróságán, a Nagybányán kilenc évvel ezelőtt bekövetkezett ciánszennyezés ügyében. A strasbourgi bírák szerint ugyanis a hatóságok nem szavatolták az állampolgároknak a tiszta és egészséges környezethez fűződő jogát.

A bíróságon Vasile Tătar és fia, Paul indított pert Románia ellen, és keresetében a két nagybányai lakos azt állította: a lakhelyüktől mindössze száz méterre működő ipari vállalat által alkalmazott ciántechnológia veszélybe sodorta az életüket. A felperesek sérelmezték, hogy a román hatóságok egyetlenegy felmérést vagy tanulmányt sem végeztek az arany- és ezüstbányában zajló termelésnek a környezetre és a lakosságra gyakorolt hatásáról, illetve ennek megelőzéséről, továbbá azt állították: Paul Tătar asztmás megbetegedése a kilenc évvel ezelőtti ciánkatasztrófa nyomán jelentősen súlyosbodott.

Az ökológus elmondta, a vasárnapi referendumot megelőzően Vasile Tătar által alapított civil szervezet, a December 22. Egyesület, több mint 65 ezer szórólapot küldött ki postán az embereknek, a várva várt eredmény ennek ellenére elmaradt. Úgy véli, sokan munkahelyük elveszítésétől tartottak. A nagybányai képviselő-testület tegnap rendkívüli gyűlésre ült össze, hogy többek között a ciántechnológiát és az ólomgyártást tanácshatározattal tiltsák meg a városban. Egyes önkormányzati képviselők azonban felálltak és kivonultak a teremből arra hivatkozva, hogy csak nagyon kevés idővel a gyűlés előtt szereztek tudomást annak megtartásáról.

A rendkívüli ülést augusztus 10-ére halasztották, várhatóan akkor születik majd döntés a ciántechnológia alkalmazásának betiltására vonatkozó határozattervezetről. Ludescher István, a város megbízott polgármestere érdeklődésünkre elmondta, véleménye szerint ennek a határozatnak nem lesz gyakorlati haszna. Ez mintegy helyettesíteni fogja a népszavazást, ugyanis ezt a döntést terjesztik a román parlament elé, és azt szeretnék elérni, hogy a testület törvényben tiltsa meg a ciántechnológia alkalmazását egész Románia területén. A városi tanács áprilisban felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását az egykori Aurul színesfém-feldolgozó térségében, hogy meghiúsítsa a Mihail Prohorov orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Romaltyn Mining tervét.

A Polyus Gold aranykitermelő óriás nagybányai leányvállalata több tíz millió eurós beruházással kívánja feldolgozni az elmúlt évtizedekben a kitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt egy Nagybánya közeli zagytározóból, és ehhez mintegy három évre lenne szüksége. A városatyák azonban kifogásolják, hogy a helyi zagyon kívül az oroszok külföldről is a Zazar-parti városba szállítanának nyerskőzetet, amiből ugyancsak cianidos módszerrel nyernék ki a nemesfémet.

Szerző: Zahoránszki Brigitta