Tervek. A főtéren megszűnik egy közlekedési sáv, duplázódik a parkolóhelyek száma, nő a gyalogosrész és a zöldövezet
Fotó: Haáz Vince
Kilenc érvet sorakoztat fel a Marosvásárhely főtere alá tervezett mélygarázs megépítése mellett Claudiu Maior, aki a választási kampány közeledtével magyarázza a terv ellenzőinek hangoskodását. A városmenedzseri feladatkört ellátó polgármesteri tanácsos szerint életképtelenek az ellenzők által javasolt alternatív megoldások.
2019. március 04., 08:372019. március 04., 08:37
2019. március 04., 08:532019. március 04., 08:53
Nyílt levélben fordult Marosvásárhely polgáraihoz Claudiu Maior, aki a főtéri parkoló körül kirobbant cirkusz margóján nem tartja természetesnek, hogy egy város központját politikai intrikák, illetve „kevésbé hiteles” építészmérnökök és építők által javasolt megoldások alakítsák. „Egy autót nem lehet egy politikusi beszédre parkolni, viszont állomásozhat a város főterén kialakított modern környezetben. Ráadásul sokkal jobb belélegezni azt a levegőt, amelyet a Rózsák terére ültetendő fák termelnek, mintsem a projektet ellenző politikusok által teremtett légkört »szívni«” – fejtette ki Dorin Florea polgármester jobbkeze. Maior Budapest, Nagyvárad és Kolozsvár példáját említette, ahol az elmúlt időszakban megújultak a történelmi belvárosok és terek. A tanácsos úgy érzi,
Szerinte a jelenlegi politikai közhangulatban a mélygarázson kívül veszélybe sodródott az új autóbuszok vásárlásának, az utcák, parkok és iskolák felújításának, valamint a tömbházak szigetelésének terve. Sőt információi szerint egyesek a Somostető „ellehetetlenítésére” készülnek: felszámolnák az erdei futópályát, leszereltetnék a játszótér elemeit, részlegesen bezáratnák az állatkertet. A polgármesteri tanácsos ezzel a környezetvédelmi miniszter februári látogatásán elhangzottakra utalt.
Mint ismeretes, az RMDSZ tanácsosai is kiálltak a mélygarázs terve mellett, utólag azonban
Claudiu Maior kilenc érvet sorakoztat fel azokkal szemben, akik ellenzik a főtér alatti mélygarázs megépítését. Elsőnek az önkormányzat által 2018-ban szervezett főtérfelújítási projektversenyt említi, illetve egy tizenhat évvel ezelőtt hozott tanácsi határozatot, amely értelmében már akkor elfogadta az önkormányzati testület a mélygarázs építésének gazdasági mutatóit. A tervpályázat győztes projektjéről szólva Maior emlékeztet, hogy tíz fiatal marosvásárhelyi szakemberből álló csapat munkája nyerte el a neves tagokat felsorakoztató zsűri tetszését.
„Nem a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal emberei döntöttek, hanem a Romániai Építészek Szövetségének elnöke, Ileana Tureanu építészmérnök, Liviu Ianăşi, a Bukaresti Ion Mincu Építészeti Egyetem előadó tanára, Kim Attila építészmérnök, a velencei építészeti biennálé romániai biztosa, Gheorghe Pătraşcu építészmérnök, a művelődési miniszter tanácsadója és Cerasella Crăciun, a Bukaresti Ion Mincu Építészeti Egyetem előadó tanára. Ki és miért akarja a fiatalok munkáját kompromittálni? A projektben résztvevők egy részét megfenyegették, és azt kérték tőlük, álljanak el saját terveiktől” – mutatott rá bizonyos háttérjátékokra Claudiu Maior.
A Marosvásárhelyen, Bukarestben és Budapesten tanult fiatalok javaslata szerint
– olvasható Maior nyílt levelében.
Írásában Maior kitér az alternatív javaslatokra is, ugyanis a közvitákon, újságcikkekben megfogalmazódott, hogy emeletes parkolási megoldást kellett volna találni a Kultúrpalota mellett vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mögött, esetleg a Maros Mall mögött tátongó gödörben. Felmerült ugyanakkor a Poklos-patak befedésének lehetősége is. „A Kultúrpalota melletti projektet éppen azok állították le, akik ma is blokkolják az új kezdeményezést. A nemzeti színház mögötti telek mintegy 40 százaléka kikerült az önkormányzat tulajdonából, hiszen a bíróság visszaszolgáltatta magánszemélyeknek. Hasonlóképpen a Maros Mall mögötti úgynevezett gödör is magánkézben van. Felmerül a kérdés, hogy abban a reményben akarják blokkolni a földalatti parkoló projektjét, hogy az önkormányzati testület tagjai a jövőben majd ezen magánterületek megvásárlásáról döntsenek?” – tette fel a költői kérdést Claudiu Maior, aki ingatlanspekulációt sejt az ügy hátterében. Ami meg a várost átszelő patak befedését illeti, elmondta, számára ismeretlen okokból a vízügyi hatóságok nem kívánják azok ügykezelési jogát kiengedni a kezükből. A városvezető szerint bármely pozitív kezdeményezés leállítása annak a betegségnek a diagnózisa, amelytől az utóbbi években Marosvásárhely szenved.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás