A jelenlegi érettségi vizsgarendszer nem biztosítja az esélyegyenlőséget a román és a magyar tagozatos diákok számára, és ezen a helyzeten változtatni kell, jelentette ki Keresztély Irma (képünkön).
2013. július 18., 18:342013. július 18., 18:34
2013. július 18., 18:412013. július 18., 18:41
A Kovászna megyei főtanfelügyelő az MTI-nek elmondta: a tanfelügyelőség elemezte az idei érettségi megyei eredményeit, és megvizsgálta, mi az oka annak, hogy a megyében – az országos átlagtól jócskán lemaradva – a jelentkezőknek csupán 42 százaléka vizsgázott sikerrel. Úgy vélekedett, az esélyegyenlőség már azzal is csorbul, hogy míg a román tagozatos diákoknak az anyanyelvükön kívül az elvégzett iskola profiljának megfelelő tantárgyból és egy választott tantárgyból kell érettségizniük, a magyar tagozatos diákoknak pluszban az állam nyelvéből is számot kell adniuk a tudásukról.
A főtanfelügyelő szerint mint minden évben a magyar diákok román nyelv és irodalom vizsgája volt a legnehezebb erőpróba a 74 százalékban magyarok lakta megyében. Míg a román tannyelvű iskolákban a diákok 72 százaléka érettségizett sikeresen románból, a magyar tagozatos érettségizőknek csak 45 százaléka ment át a vizsgán az állam nyelvéből. Ezt a főtanfelügyelő annak tulajdonította, hogy a magyar környezetben élő fiatalok csak az iskolában találkoznak a román nyelvvel, számukra mégis ugyanazok a követelmények, mint a román anyanyelvű fiataloknak. Hozzátette, a magyar diákok ugyanakkor magyar nyelv és irodalomból sokkal jobb eredményeket értek el, mint a román diákok a román nyelv és irodalom vizsgán.
Megemlítette, hogy a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény immár lehetővé teszi, hogy más tanterv szerint oktassák a román nyelvet a nem román anyanyelvű diákoknak, de a váltás egyelőre csak az elemi oktatás szintjén történt meg. \"Ha idén a minisztérium bevezette a differenciált tételsorokat az érettségin, nem látom akadályát annak, hogy a román nyelv és irodalom vizsgán más követelményrendszert támasszanak a kisebbségi diákokkal szemben. Ez csak akarat kérdése\" – jelentette ki a főtanfelügyelő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!