
Fotó: Vakarcs Lóránd
Érdemben letárgyalta szerdán a Gyulafehérvári Táblabíróság a római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyét. A bírák június 20-ra halasztották az ítélethirdetést.
2018. június 06., 19:032018. június 06., 19:03
2018. június 06., 19:052018. június 06., 19:05
Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét képviselő ügyvéd az MTI-nek elmondta, a tárgyalás során a bírák meghallgatták az egyház, illetve a könyvtár, a román kulturális minisztérium és a perbe kirendelt ügyész záró következtetéseit. Míg az egyház a visszaszolgáltatás korábbi hatósági elutasítása ellen érvelt, az állam képviselői a visszaszolgáltatást elutasító határozat megerősítését kérték.
Emlékeztetett rá, hogy a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendeletet fogadott el egyes szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet 2002-ben a parlament törvény erőre emelt. E törvény pedig tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csak ezt a román állam intézményei azóta sem hajtották végre.
Az egyház ügyvédje tisztázta, hogy a könyvtárat, és az épület legfelső szintjén levő csillagvizsgálót Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg a római katolikus egyházra hagyta, és a végrendeletben szereplő "Erdély provincia", amely alapján a román állam jogutódként próbál fellépni tulajdonképpen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti.

Perdöntő bizonyíték lehetne a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért zajló perben két, a 19. században hozott debreceni ítélet. Az értékes dokumentumokhoz - melyeket az államosított könyvtárban őriznek -, az egyháznak nincs hozzáférése.
Arra is emlékeztetett, hogy a Debreceni Bíróság 1815-ben megerősítette az egyház tulajdonjogát. A pert, amelyben ez az ítélet született, a sok adósságot felhalmozó Batthyányi Ignác püspök hitelezői indították, akik a könyvtár értékesítése útján szerették volna behajtani a tartozásokat.
Komáromi Attila elmondta,
Azzal is érveltek, hogy nem adható vissza a könyvtár a római katolikus érsekségnek, hiszen nem az érsekség, hanem egy egyházi alapítvány volt az utolsó telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos.
Komáromi Attila úgy vélte: meggyőzően sikerült minden olyan érvet cáfolni, amelyet a visszaszolgáltatás elutasítására hoztak fel az állami intézmények jogi képviselői.
Fotó: Transilvania Reporter
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A gyulafehérvári táblabíróság arra kérte a Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát tisztázó latin végrendelet román fordításainak a készítőit, hogy fűzzenek kritikai megjegyzéseket egymás fordításaihoz.
A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárást a római katolikus érsekség indította, miután 2015 novemberében a román restitúciós bizottság elutasította a könyvtár visszaszolgáltatását.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!