Erdélyi regionális kormányt javasolnak Antalék

Mint mondták, a központi hatásköröket a történelmi makrorégiókban megalakuló regionális kormányokra kell átruházni, a dekoncentrált intézményeket át kell adni a megyei önkormányzatoknak, a prefektúrák hatáskörét pedig drasztikusan csökkenteni kell. Úgy vélik, kisebb fejlesztési régiókat kell létrehozni, és azokat nem kell feltétlenül közigazgatási hatáskörökkel felruházni – szerintük csak így alakítható át  hatékonyan a jelenlegi, „fuldokló, túlközpontosított” államigazgatás.

„Meg kell győzni a román politikusokat, hogy ez az átszervezés nem jelent veszélyt, sőt Románia érdekeit szolgálja” – szögezte le Antal Árpád, aki szerint azért nehéz szakmai szinten vitázni a témáról, mert jelenleg csak az RMDSZ tudja adatokkal bizonyítani, hogy Románia veszített a korábbi fejlesztési régiók létrehozásával. Klárik László emlékeztetett, a kormány nem mutatott be tanulmányt arra vonatkozóan, hogy miért jobb, ha a jelenlegi régiók közigazgatási hatásköröket kapnak.

„Mélyülhet a szakadék”

A két politikus adatokkal bizonyította, hogy az erdélyi megyék és ezek között a székely megyék is a romániai átlag felett teljesítenek. „Tavaly a  megyei pénzügyi igazgatóságok által összegyűjtött, és a központi költségvetésbe befizetett összegeket osztottuk vissza minden megyében egy főre. Ebből a statisztikából az derült ki, hogy 12 megye teljesített a romániai átlag felett, ezek közül kilenc erdélyi megye, és köztük van Kovászna, Hargita és Maros megye is.

Az elmúlt 23 évben bebizonyosodott, hogy Románia gazdaságilag nem életképes, de ezekből az adatokból látszik, hogy Erdély viszi az országot a hátán” – mondta Antal Árpád, és felhívta a figyelmet, hogy a statisztika úgy van felépítve, hogy a központosítást erősítse. Klárik László szerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régió kialakításával az ország a szőnyeg alá söpört számos problémát, hiszen egy régióba sorolta a fejlett és kevésbé fejlett megyéket, ezért távolról úgy nézett ki, hogy harmonikusan fejlődik az ország, holott csak mélyült a megyék közti szakadék.

„1995 óta például az egy régióba tartozó Konstanca és Vrancea megye között 26 százalékról 72 százalékra nőtt a GDP-beli különbség, de régión belül például Temes és Hunyad vagy Kolozs és Máramaros megye között is hasonló eltéréseket mutatnak. A tapasztalat azt igazolja, hogy a gazdag megyék növelik a régión belüli GDP-átlagot, ezzel arányosan csökken a regionális fejlesztésre lehívható összeg, és ebből a kevesebb pénzből is az úgynevezett fejlesztési pólusok, tehát a gazdag megyék kapnak többet” – mutatott rá a szenátor. Leszögezte, elfogadhatatlannak tart minden olyan megoldást, hogy a székely megyék egy kiemelten fejlett megyével, például Brassóval kerüljenek egy régióba.

Szolidaritást kérnek

„Arra kérjük az erdélyi magyarokat, legyenek szolidárisak a székelyekkel, mert a régiós átszervezés a mi jövőnkről szól” – fogalmazott Antal.  A politikus szerint a besztercei vagy a máramarosi magyarok életét nem befolyásolja olyan mértékben, ha közigazgatási hatásköröket kapnak a régiók, ám a székely megyékben nemzetpolitikai szempontból fontos intézmények, például a Székely Nemzeti Múzeum jövője forog kockán egy kedvezőtlen regionális átszervezés során, ha a döntés a megyei önkormányzattól régiós szintre kerül.