Crin Antonescut támogatja és helyesli a tavalyi államfőválasztás érvénytelenítését az erdélyi magyarok többsége

Kiderült, hogy bevált az RMDSZ kampánystratégiája, ugyanis az opciókkal rendelkező biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció közös államfőjelöltjét, Crin Antonescut támogatja. A kutatók úgy vélik, mindez mintegy 280 ezer magyar szavazatot jelenthet a megmérettetésen az RMDSZ által támogatott Antonescunak. Egyébként a liberális politikusba vetett bizalom némileg nőtt a magyarok körében 2013 óta: miközben 12 évvel ezelőtt még a romániai magyarok 9 százaléka bízott a PNL egykori elnökében, ez az arány 2025-ben 29 százalékos. A második helyen Nicușor Dan bukaresti főpolgármester, független államfőjelölt található, rá az opcióval rendelkező biztos szavazók 12 százaléka szavazna, majd a szintén függetlenként induló Victor Ponta (10%), Elena Lasconi (8%) és George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke-jelöltje (4%) következik a sorban.

Érdekes következtetés vonható le a magyarok Călin Georgescuról alkotott megítélése kapcsán, elsősorban abból a – sokak által osztott – véleményből kiindulva, miszerint a szélsőségesen nacionalista, szuverenista politikus számottevő támogatottságnak örvend a magyarok körében. Nos, ez közel sincs így. A megkérdezettek többsége, 57 százaléka helyes döntésnek tartja, hogy a bukaresti alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás tavaly novemberi, Georgescu által megnyert első fordulójának eredményét. Még többen, a megkérdezettek 61 százaléka tekinti helyesnek a döntést, hogy Georgescut nem engedték indulni az idei államfőválasztáson. „Ha volt is egy Georgescuval szimpatizáló véleményáramlat a magyarok között, az mára már nem kitapintható, amit a jelöltbe vetett igen alacsony bizalom is mutat. Nem érdemes abból kiindulni, hogy mi van a Facebookon, különböző véleménybuborékokban, ugyanakkor Georgescu magyar támogatóit az RMDSZ kampánykommunikációja is legyalulta” – jelentette ki kérdésünkre a kutatást ismertető hétfői sajtótájékoztatón Kiss Tamás.

Kelemen Hunorban bíznak az erdélyi magyarok

A politikai szereplők közül az erdélyi magyarok többsége Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben bízik meg leginkább (28 százalék nagyon, 44 százalék inkább megbízik benne), őt pedig érdekes módon a tavaly második alkalommal megválasztott amerikai elnök, Donald Trump követi (53%). Harmadik a sorrendben Crin Antonescu, Ilie Bolojan ügyvivő államfő, majd érdekes módon Vlagyimir Putyin orosz elnök, akinek a bizalmi indexe nagyobb a megkérdezettek között, mint az Emmanuel Macron francia államfőé, a Nicușor Dan bukaresti főpolgármesteré vagy az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyené. A legkevésbé Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben és George Simion AUR-elnökben bíznak a magyarok. Kérdésre válaszolva a kutatók elmondták, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmi indexére nem kérdeztek rá a felmérés során.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy az erdélyi magyarok az RMDSZ-ben (76%) és az önkormányzatokban (68%) bíznak leginkább. Megnőtt ugyanakkor a román kormányba, továbbá az Európai Unióba és a NATO-ba vetett bizalom is az elmúlt évi eredményekhez képest, a sor másik felén pedig legkevésbé Oroszországban bíznak a megkérdezettek (20%). Az erdélyi magyarok 77 százaléka szerint jobb lenne, ha szakértők hoznák a döntéseket, és 68 százalék szerint jót tenne egy erőskezű vezető, akinek nem kell a parlamenttel és választásokkal „bajlódnia”.

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom kutatása szerint a koronavírus-járvány alatti állapothoz képest (2021) inkább nőtt, mintsem csökkent volna a tudománnyal szembeni bizalmatlanság, az erdélyi magyarok közel harmada úgy véli, „a lényeges kérdésekben a tudomány nem segít” és több mint harmada inkább „megbízik a hétköznapi emberek, mint a szakértők véleményében”. Ugyanakkor a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a COVID-19 járványt szándékosan robbantották ki: 2021-ben még az erdélyi magyarok 50, ma már 59 százaléka gondolja ezt.

Ennek kapcsán rákérdeztünk, lehet-e csodálkozni azon, hogy sokan így vélekednek, amikor amerikai kormányzati szervek, titkosszolgálatok is jutottak már olyan következtetésre, miszerint laboratóriumból „szabadult el” a koronavírus. „Nem csoda, hogy sokan így gondolják. Nem kedvező állapotot mutat, hogy az emberek olyasmivel magyaráznak dolgokat, ami nem hagyományos. Mindez veszélyes mentális állapotról árulkodik, tehetelenség- és elidegenedés-érzést jelent, arra utal, hogy nem tudjuk befolyásolni a dolgokat” – állapította meg Kiss Tamás szociológus.

Az erdélyi magyarok között immár többséget képeznek azok, akik szerint az ukrajnai háborút „Ukrajna és a nyugati országok provokálták ki azzal, hogy Ukrajna túl közel került a NATO-hoz”; ez a vélekeds Székelyföldön erősebb. A válaszadók többsége szerint Donald Trump inkább segíti, mint hátráltatja a béke megteremtését, az EU és Volodimir Zelenszkij megítélése ebben a tekintetben a Vladimir Putyinénál is kedvezőtlenebb. 72 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Ukrajnát nem kellene felvenni az EU-ba, ugyanakkor enyhén visszaesett (62 százalékra) azok aránya, akik megvonnák Ukrajna katonai támogatását. „Ez minden bizonnyal a további orosz terjeszkedéstől való félelem növekedésével magyarázható” – mutattak rá a kutatók a két vélekedés közötti ellentmondás hátterére.

Ugyanakkor a kincses városban bemutatott felmérés szerint a COVID előtti állapothoz, 2019-hez és a tavalyi évhez képest az erdélyi magyarok között jelentős mértékben nőtt az intolerancia. 70 százalékuk nem szeretne meleget, 66 százalékuk bevándorlót, 60 százalékuk romát, 53 százalékuk ukrán bevándorlót szomszédjának. „Miközben a romaellenesség univerzális, tehát városon, falun, fiatalok, idősek körében egyformán kirekesztik a romákat, a felsőfokú végzettek, a fiatalok és a városon élők kisebb mértékben utasítják el a melegeket, de így is növekedett a homofóbia, a szexuális kisebbségekkel szembeni intolerancia” – jelentette ki Kiss Tamás.

korábban írtuk

Már az első években elúsznak a magyarul beszélő roma diákok esélyei – Friss kutatás világít rá a rendszer hibáira

A magyarul beszélő romániai roma diákok többsége már a legelső iskolai évektől kezdve szembesül a szegregációval és a rendszerszintű hátrányokkal egy kutatás szerint.