
Kolozsváron nemrég villámcsődülettel is tiltakoztak kutatók, egyetemi oktatók az MTA kutatóhálózatának tervezett átalakítása ellen
Fotó: Rostás Szabolcs
Erdélyi magyar kutatók fejezik ki szolidaritásukat a közösségi oldalon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpontja keretében működő Kisebbségkutató Intézet mellett.
2019. március 03., 21:122019. március 03., 21:12
2019. március 04., 11:302019. március 04., 11:30
A Facebookon a hét végén elindult kezdeményezés során a társadalomkutatók videó- és szöveges üzenetek formájában mondják el, hogy mit jelent az erdélyi magyar társadalomkutatás számára, valamint számukra személyesen az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának keretében működő Kisebbségkutató Intézet.
Kiáll a Kisebbségkutató Intézet mellett Kiss Tamás szociológus és Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársai, Szabó Töhötöm néprajzkutató, a kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatója, Sárándi Tamás történész, a Maros megyei Múzeum munkatársa, valamint Toró Tibor politológus, a Sapientia – EMTE nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok tanszékének oktatója.
A kutatók közlése szerint üzeneteiken keresztül az MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kollégáik, barátaik iránti szolidaritásukat szeretnék kifejezni.
„Illetve arra próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy az MTA TK Kisebbségkutató Intézete eddigi tudományos tevékenysége, illetve az ott dolgozó kutatók tudományszervező munkássága révén sokat tett az erdélyi társadalomkutatásért, az itt működő kutatói hálózatok létrejöttéért. Az intézet esetleges megszűnése felbecsülhetetlen veszteséget jelentene az erdélyi tudományosság számára is” – hívják fel a figyelmet a kutatók, egyetemi oktatók, akik a következő napokban újabb üzeneteket töltenek fel az oldalra.
A kiállás az MTA és a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium között a kutatóhálózatok átszervezése kapcsán hetek óta húzódó vitával áll összefüggésben. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a napokban határozatot hozott arról, hogy a kormánnyal a kutatóhálózat jövőjével kapcsolatos tárgyalásokon fő szempontnak kell lenni, hogy az MTA nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményű, 2012-ben modernizált, alapkutatásokban kiváló kutatóhálózata maradjon az akadémia égisze alatt, és irányító testületében legyen jelentős többsége a tudományos közösségnek.
Az elnökség nem változtatta meg legutóbbi, február 12-ei ülésének határozatait, és írásban kéri az ITM-nek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos szempontjait, annak szakmai, jogi- és gazdasági indokolását.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!